Idén Párizsban rendezték meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, melyen a házigazda Franciaország, illetve több nemzetközi szervezet tett bejelentést a projekt nagy összegű támogatásáról. Az Afrikai Fejlesztési Bank és a Világbank támogatásával együtt a következő négy évre felajánlott 14,32 milliárd dollár (mintegy 4300 milliárd forint) a Száhel-övezet 100 millió hektáros helyreállítási költségeinek jelentős részét fedezni fogja a remények szerint. 2030-ig több mint egymilliárd fát telepítenek, hogy a kietlen sivatagtól délre egy virágzó, barátságos szavannát varázsoljanak.
Mit jelent a Nagy Zöld Fal projekt?
A NAGY ZÖLD FAL PROJEKT EGY PÁNAFRIKAI MOZGALOM, AMELYNEK CÉLJA, HOGY EGY VILÁGON EGYEDÜLÁLLÓ, 8000 KILOMÉTERES FÁSÍTOTT ÖVEZETET HOZZANAK LÉTRE AFRIKA TELJES SZÉLESSÉGÉBEN AZ ATLANTI-ÓCEÁNTÓL A VÖRÖS-TENGERIG.
A tervek szerint a Nagy Zöld Fal lesz a bolygó legnagyobb élő építménye, háromszor akkora, mint a Nagy Korallzátony.
A 2007-ben indult, és jelenleg nagyjából 15 százalékos készültségű megaprojekt a tervek szerint újra életet lehelne a Száhel-övezet kietlen vidékére, biztosítva az élelmezésbiztonságot és a munkahelyeket, mégpedig milliók számára.
A FAL LEGALÁBB RÉSZLEGES MEGOLDÁST JELENTHETNE AZ AFRIKAI KONTINENS, DE A GLOBÁLIS KÖZÖSSÉG EGÉSZE ELŐTT ÁLLÓ SZÁMOS SÜRGŐS FENYEGETÉSRE IS
- nevezetesen az éghajlatváltozásra, az aszályra, az éhínségre, a konfliktusokra és a migrációra.
Az éhségöv katasztrófája
A Száhel-övezet - vagy beszédes ragadványnevén: "éhségöv" - a világ legnagyobb sivatagának, a Szaharának a déli részén fekszik. A kevés és egyenetlen eloszlású csapadék és hőség miatt a terület rendkívül sivár és száraz.
A KÜLÖNÖSEN AZ 1970-ES ÉVEKTŐL GYAKORIBBÁ VÁLÓ ASZÁLYOK, AZ ESŐ HIÁNYA AZ ÁLLATOK ELTŰNÉSÉHEZ ÉS A GABONAFÉLÉK PUSZTULÁSÁHOZ VEZETETT.
Emberek milliói - különösen a vidéki fiatalok - jelenleg bizonytalan jövő előtt állnak a tisztességes vidéki munkahelyek hiánya és a földromlás okozta megélhetési nehézségek miatt. Az élelmiszerhiány, a fogyó természeti erőforrások miatt kialakult konfliktusok és az Európába irányuló tömeges migráció csak néhány a sok következmény közül. A helyi terrorizmus és a vallási, etnikai konfliktusok - nem ritkán fegyveres harcok - még tovább súlyosbítják ezt a helyzetet.
A NAGY ZÖLD FAL PROJEKTRE MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK AZONBAN ÚJ REMÉNYT HOZHATNAK A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉBEN.
Az összefogás története
Afrika álma a Nagy Zöld Falról az 1970-es évekig nyúlik vissza, mert az egykor zöldellő régió, amely generációk óta milliók számára biztosított megélhetést, egyre szárazabbá és kopárabbá vált az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és a fenntarthatatlan földgazdálkodási gyakorlatok együttes hatása miatt.
AZ ÉVEK SORÁN EZ SÚLYOS TÁPLÁLÉK- ÉS VÍZHIÁNYT, A CSÖKKENŐ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MIATT ISMÉTLŐDŐ KONFLIKTUSOKAT, TÖMEGES MUNKANÉLKÜLISÉGET ÉS KÉNYSZERŰ MIGRÁCIÓT VÁLTOTT KI.
Az egyre nehezebb körülmények között a közösségek vezetői és a politikusok egyaránt hosszú távú megoldást kezdtek keresni. Végül 2007-ben a régió országai közül 11 létrehozta a Nagy Zöld Fal projektet, amelyhez mára több mint 20 ország csatlakozott.
A lokális együttműködés fontossága
A most megítélt támogatás segítségével tovább folytatódhat a projekt, amely illeszkedik az ENSZ 2030-ig ütemezett globális menetrendjéhez. A világ vezetői által elfogadott 17 fő cél közt olyanok szerepelnek, mint a szegénység megszüntetése, a kollektív jólét, valamint a bolygó védelme. A régióban a helyi szervezetekkel és közösségekkel való együttműködés biztosítja a területek helyreállítását, új növényzet telepítését, a termőföld esélyét a regenerálódásra.
Olyan szervezetek működnek közre a megvalósításban, mint például Szenegálban a Trees for the Future, amely egyben mezőgazdasági képzést is biztosít a farmereknek. Négyéves programjuk alatt a gazdák több ezer fát ültetnek, különféle gyümölcsöket és zöldségeket termesztenek. Az egynyári növényekből álló sövények erdőkertekké alakulnak, amelyek újjáélesztik a talajt és fokozzák a biológiai sokféleséget, ugyanakkor élelmiszer- és bevételi forrást is biztosítanak a gazdálkodók számára.
A NÉGY ÉV SORÁN A FARMEREK ÁTLAGOSAN 2500 GYORSAN NÖVŐ FÁT ÉS BOKROT ÜLTETNEK EL, ÉS EGYBEN AZT IS MEGTANULJÁK, HOGYAN OPTIMALIZÁLJÁK A FÖLD HASZNÁLATÁT ÉS TARTSÁK FENN ANNAK HOSSZÚ TÁVÚ TERMELÉKENYSÉGÉT.
A helyreállítási munkák mellett a fenntartási stratégiáknak, a növekedés nyomon követésének és az erdőgazdálkodásnak ugyanilyen fontos szerep jut. A Burkina Faso-i Hommes et Terre a talaj-helyreállítási periódusban regionális koordinációt folytat, a növekvő fákat műholdas technológiák segítségével figyelik, és folyamatos tanácsokkal segítik a falusiakat. Az erdőművelési igazgató és a programkoordinátor vezeti és irányítja a munkát, és biztosítják, hogy minden falu betartsa a projekt elején vállalt kötelezettségeit.
A PROJEKT 2030-RA 100 MILLIÓ HEKTÁRNYI JELENLEG LEROMLOTT TERÜLET HELYREÁLLÍTÁSÁT CÉLOZTA MEG, AMELY EGYBEN 250 MILLIÓ TONNA SZÉN-DIOXID-CSÖKKENTÉST ÉS 10 MILLIÓ VIDÉKI MUNKAHELY LÉTREHOZÁSÁT JELENTENÉ.
A várakozások szerint a környéken élő fajok rövidesen visszatérhetnek eredeti élőhelyükre, és az itt átvonuló, költöző madárpopulációk is könnyebben találnak majd táplálékot.
A talaj javítása azt is jelenti, hogy nő a talaj vízgyűjtő képessége, így az esős évszakban a vízkészlet tovább raktározódik. A gyepek, cserjék és fák visszatelepítése elősegíti a terület szén-dioxid-megkötését és az oxigéntermelést.
A következő négy év munkájára felajánlott 14,32 milliárd dollár támogatásnak köszönhetően a jövő beruházásai pozitív hatással lesznek a Száhel-övezet éghajlatára, a biológiai sokféleségre és az emberek megélhetésére az egész régióban.
Az energiaügyi és közlekedési innovációk a fenntartható fejlődést, valamint a gazdasági és társadalmi átalakulást irányíthatják. A természetalapú megoldások - például az afrikai Nagy Zöld Fal - különösen ígéretesek"
- mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára, és hozzátette: a projekt tanulságos példaként szolgálhat más, elsivatagosodással küzdő országoknak, térségeknek is.
Már érzékelhető a Nagy Zöld Fal hatása
A projektet előkészítése és elindulása után is számos kritika érte. Egyes tudósok szerint tévedés azt gondolni, hogy a forró időjárással képes dacolni a mintegy 15 kilométer széles, 8000 kilométer hosszú fal.
UGYANAKKOR AZ ADATOK SZERINT A VÁLLALKOZÁS EGYÁLTALÁN NEM TEKINTHETŐ KUDARCNAK.
Bár tény, hogy buja esőerdők nem fognak megjelenni a területen, de a szárazságot jól tűrő fák és növények telepítése igenis érzékelhető, kedvező hatással bír a térség mikroklímájában. A kialakuló Fal pedig segít lassítani a csapadék párolgását, így a megőrzött nedvesség az ültetett növényzet "önfenntartását" segíti, hiszen a telepítés során kisebb csatornák, gyűjtőkutak létesülnek a tájban. Mindez pedig hosszabb távon is magasabb terméshozamhoz vezethet, sőt, egyes mérések szerint már kimutatható a Szahara déli kiterjedésének csökkenése is. Így az év elején megtartott találkozón is ennek a koncepciónak a megerősítéséről határoztak a felek, vagyis a szárazságot jól tűrő, lazán telepített növényzetsáv létesítésének folytatásáról.
Forrás: origo.hu
Kép: GREAT GREEN WALL
