Fordulat állhatott be a magyar gazdaságban – erről is beszéltek a Raiffeisen Bank elemzői a negyedéves online sajtótájékoztatójukon. Török Zoltán pontosan úgy fogalmazott, hogy a recesszióból növekedésbe való átváltást sejtik, de még nem látják, a statisztikák ugyanis csak később érkeznek - írja a Világgazdaság.
Mindenesetre azt állította, hogy a harmadik negyedévben mehetett végbe a kedvező folyamat, ami kitart majd a negyedik negyedévben is.
Miért javul a magyar gazdaság?
A trendforduló legfőbb okát abban jelölte meg, hogy a 2022 szeptemberétől 2023 augusztusáig tartó durva reálbércsökkenés már nincs többé. Ebben is fordulat állt be szeptemberben, az év utolsó három hónapjában pedig még határozottabbá válik. Megjegyezte, hogy a bázishatás is kifut és lassan a lakossági fogyasztás is lábra kap, ahogy a nettó export eredménye is tovább javul. Várakozása szerint a külkereskedelmi adat is visszatér a pozitív tartományba és a folyó fizetési mérleg is kismértékű pluszba érhet.
Mennyi lehet az infláció 2023-ban és 2024-ben?
Az inflációs prognózis októberre valamivel 10 százalék fölötti, novemberre pedig már egy számjegyű. Decemberben 7,5 százalékos lehet a pénzromlás.
Aztán 2024 egészében 6,1 százalékos infláció lehet.
Felvetette, hogy mi lesz a magyarországi beruházásokkal. Már csak azért is, mert egyetlen területen látszik ebben pozitívum, az pedig az export orientált feldolgozóipar. Máshol óriási a visszaesés. Az elemző itt is helyreállásra számít.
Mikor kaphatja meg Magyarország az uniós pénzeket?
Török Zoltán egyik legfontosabb mondata az volt, hogy még a 2023-as év vége előtt részleges pozitív válasz érkezhet az EU részéről a kohéziós alapok felszabadításáról. Ez a továbbra is zárolt összegeken felül mintegy 10 milliárd euróra vonatkozó jóváhagyást jelenthet. De ezen kívül az úgy nevezett helyreállítási pénzek, az RRF kapcsán is előbb-utóbb pozitív választ remél. Mindez pedig támogatni tudja az állami beruházásokat és a GDP növekedését is. Ahogy folyamatosan épülő új ipari kapacitások is, amelyek üzembe fognak állni.
Az idénre „negatív nulla”, tehát mínusz 0,5 és 0 közötti teljesítményt vár a nemzetgazdaságtól, 2024-ben viszont 3 százalékos plusz jöhet össze. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszak tapasztalat, milyen érzékeny a forintárfolyam. Ez azonban egyre inkább már csak a múlt és a Raiffeisennél úgy számolnak, hogy 2023 végén és jövőre is stabilan 380 forint körül lehet az euró. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar mutatók visszasimulnak a régiós átlagába, miután a gazdaság maga mögött hagyott vagy hagy (például az uniós pénzek érkezése) számos problémát.
Mennyivel emelkedhetnek a fizetések?
Arra külön felhívta a figyelmet, hogy a magyar munkaerőpiac milyen jól átvészelte az elmúlt 12 hónapot. Azt mondta, hogy munkahelygazdag recesszió ment végbe, amely során hála istennek kevesen vesztették el a munkahelyüket. Viszont kérdőjelként jellemezte, hogy milyen mértékű lehet a jövedelem kiáramlása. Szerinte a nominál bérek emelkedése 10 százalék körüli lehet, ami tehát a 2024-re várt 6 százalékos inflációval 4 százalékos reálbér növekedést eredményezne. „Ez valamivel erősebb annál, hogy a dezinflációs folyamat ki tudjon teljesedni, ezért is vagyunk óvatosak az inflációs előrejelzéssel” – jegyezte meg.
A jegybanki alapkamat alakulásáról úgy értékelt, hogy a korábbi 100 bázispontos csökkenések lefeleződhetnek 50 bázispontra, így év végére 11,5 százalékon állhat meg a kamatszint. Ennek faragása jövőre folytatódhat és 2024 végére 6 százalékos alapkamat kerekedhet ki. „Vagyis velünk lesz a pozitív reálkamat, bár jövőre mérséklődik majd” – tette hozzá.
Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock
