A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója a Szombathelyi Zsidó Hitközség Bernstein Béla Kulturális Központjában beszélt az intézmény birtokában lévő gyűjtemény egy-egy darabjáról, s ezeken keresztül a hazai zsidóság évszázadairól.
Több helyi vonatkozású tárgyról is szó volt, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a szombathelyi közösség számára. Látható volt példul
az az 1930-as évekbeli Szombathely-térkép, amelyen tollal jelölte be az akkor rabbi, hol is kell kihúzni az úgynevezett szombat-zsinórt,
azaz hol húzódjanak az eruv határai. Így egységesítették a házakat, szó szerint így kerítették be azt a területet, amely a vallásos zsidó ember számára még a saját udvart jelentette - hogy a házon kívül is hordozhasson kisebb terheket szombaton.
A nyugati határ mellett fekvő vasi megyeszékhely az országból menekülő zsidóság számára szinte kikerülhetetlen helynek bizonyult. Aki el akarta hagyni Magyarországot, gyakran Szombathelyen keresztül vezetett az útja. Horowitz József helyi rabbi egyengette a sorsukat, azokat sem hagyta magára, akiket a hatóságok elfogtak, és a szombathelyi börtönben őriztek.
A foglyok által neki írt köszönőlevél szintén a múzeum birtokában van.
Ahogy azok a ritka fényképek is, amelyeken egy hegedűművésznek készülő, tragikus sorsú szombathelyi kislány látható.
Régebbi korok emlékei is szerepeltek az előadásban. A hazai zsidóság számára sok üzenetet hordoz az az 500 kilogrammos sírkő, amelyen jól kivehetően egy menóra motívum rajzolódik ki, és amely a 3. századból, azaz a magyar honfoglalók előtti korból való. Beszédes az a "pesti belépő" is, amely
egy bőrkötésbe ragasztott papírlapon igazolta, hogy tulajdonosa, egy 19. század eleji zsidó házaló kereskedő, bizony sok más kor- és sorstársával ellentében beléphet a pesti városfalon belüli területre.
Az a levelezőlap pedig, amelyet valaki 1944-ben, egy Auschwitzba tartó vonat ablakából, utolsó kétségbeesésében dobott ki, remélve, hogy az egyszer célba ér, különös történelmi jelentőséggel is bír. Bizonyítja ugyanis, hogy a Kistarcsáról indított vagonok budapesti zsidókat szállítottak - a levél írója út közben eresztette szélnek a precízen megcímzett levelet. Mélyen hitte, hogy a családjának írt sorokat egyszer tényleg elolvassák a szerettei, erről tanúskodik a fájdalmas szöveg, és így is történt.
A levelezőlapot valaki megtalálta, valószínűleg bélyeggel is ellátta, és feladta az elhurcolt Reich Jenő feleségének, aki kézhez is kapta azt.
Ezt is, ahogy a zsidóság számára fontos emlékek sokaságát, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Dohány utcai zsinagóga melletti épületegyüttesben őrzi.
Nyitókép: Facebook, helyszíni fotók: Szombathelyi Zsidó Hitközség
