Az istenkirályok birodalma

A csibcsák az inkákat megelőzően Dél-Amerika legfejlettebb politikai rendszerét építették ki, államuk vélhetően 47 ezer négyzetkilométeren terült el. A feljegyzések szerint királyaikat valósággal körbelengte a hatalom atmoszférája. Alattvalóik közül senki sem mert a szemükbe nézni, hiszen hitük szerint abban a pillanatban megsemmisültek volna a belőlük kiáradó természetfeletti erőtől. A csibcsa - más néven muiszka - istenkirályok trónra lépésük előtt hat esztendőt töltöttek elvonultan, szigorú önsanyargatásban, hogy mágikus hatalmukra szert tegyenek. Ez a fajta aszkézis nagyobb természetfeletti erővel ruházta fel őket, mint saját papjaikat.

A bearanyozott ember legendája

Eldorádó legendájának alapját a csibcsák törzs szertartása adhatta, amelyről Juan Rodriguez Freyle számolt be az 1630-as években. A csibcsák Kolumbia hegyei között, egy csodálatos fekvésű tónál mutatták be áldozatukat a Napistennek. A rítus során a törzsi vezető, azaz a zipa testét előbb gyantával kenték be, majd aranyporral hintették be. Ezt követően pedig egy tutajjal a tó közepére eveztek, s előbb aranykincsekkel teli kosarakat vetettek a hullámok közé, majd ahogy a felkelő nap sugara megcsillant a bearanyozott ember testén, a zipa a vízbe vetette magát. Valószínűleg innen ered az "El Dorado" elnevezés is, mely szó szerint „bearanyozottat” jelent.

Az aranytutaj

Az egyik legfejlettebb prekolumbián civilizációként számon tartott csibcsa, vagyis muiszka törzs híres volt aranyművességéről. 1969-ben három földműves egy aranyból készült áldozati tárgyat, egy tutajt talált, melyen a beavatási szertartás során arannyal bevont zipa az előkelők körében áldozatot ajánl fel Guatavita istennőnek.