Nagy vihart kavart az interneten egy furcsa történet, miszerint a Ráckevei Duna halőreinek vezetője bebizonyította, hogy a harcsa képes akár kiskutyát is elejteni. Megenni nem, de „rákapni” igen - írta a zaol.hu.

Csak a kutya csontváza lógott ki

A Ráckevei Duna kiskunlacházi szakaszán egy stég alatt egy 30-40 kilósra becsült harcsa foszló maradványait találták meg. A hal pofájában egy beszorult kutya csontváza volt látható.

Mivel a chipje is a hal szájában volt, hamar sikerült beazonosítani magát az ebet is.

A hátborzongató történetet Pfeifer Rikárd, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője így rekonstruálta Facebook oldalán: “És, hogy miért nem tudta lenyelni rendesen? Erre a kérdésre a tetem megforgatása után kaptam választ: A kopoltyú fedő alól kilógó kb. 25 cm-es lábszárcsont arra utal, hogy az elragadott kutya a lenyelése közben kétségbeesetten kapálózott a harcsa szájában is. Így fordulhatott elő, hogy az egyik hátsó lába kicsúszott a harcsa kopoltyúján és kitámasztotta, megütköztette testét a lenyelés elől.

A hal nem tudta kiköpni sem, mert a kutya bundájának szőre megakadhatott a sűrű gerebenfogak közt.

Így se ki, se be! Ez az állapot értelemszerűen mindkét állat halálához vezetett.”

Elég, ha megrezzen a víz

– Igen, előfordul, hogy a nagyobb harcsa feljön a kiskutyára – mondta a likeBalaton.hu-nak Bodó Iván, halászati mérnök, a nagysikerű Balatoni halmesék, valamint a Naplóm a halásztanyán című könyvek írója. – A harcsa főképpen éjszakai ragadozó. Nem túl jó a látása, inkább éjjel jár a zsákmány után. Viszont nagyon jó egyéb képességei vannak. Hat bajsza segíti a víz rezgésének érzékelésében. Majdnem vakon támad áldozatára.

Feltehetően ez a kiskutya éjjel eshetett a vízbe, amiről elsőre a harcsa nem is tudta, hogy az egy kutya.

Valószínű, hogy beszorult a szájába a kis állat, és nem tudott tőle megszabadulni. Előfordulhatnak ilyen balesetek a természetben – tette hozzá Bodó Iván.

Volt kacsa, nincs kacsa

Az író, költő és halgazdasági szakember maga is szemtanúja volt a siófoki kikötőben, amikor egy harcsa bekapott egy kacsát.

– A vadkacsák szeretik a nyugodt vizeket, a mélyvízű kikötők nyugalmát, ahogy a harcsák is. Egyik alkalommal azt láttam, hogy nagy örvény keletkezett. Egy harcsa-burvány. És a kacsa hápogva el is merült. Láttam már felnyitott harcsa gyomrában kislibát, kiskacsát. Ez a legnagyobb ragadozó halunk, akár 100 kilósra is megnőhet.

Bármibe beleharap, ami mozog a vízen

– idézte fel a halászati mérnök. Majd hozzátette, az élő és elpusztult halakon kívül békát, egeret és pockot is eszik. Pocokinvázió idején, amikor a rágcsálók táplálékszerzés céjából átúsznak a különböző vizeken, a harcsák már lesben állva várják őket.

Megeszi még a nagyobb piócákat, lehet rá horgászni csirkebéllel, büdös májjal, és lótücsökkel (más néven lótetűvel).

Bodó Iván szerint ez a legkiválóbb harcsa csali, pedig nem egy nagy rovar. Mint mondta, Jókai Mór novellája, a Rémhalász arról szól, hogy egy óriási harcsa elkapja egy halász horgát, és vontatja a Balatonon. Valóban, akik harcsára horgásznak, fel vannak készülve a vontatásra. A hatalmas test simán elhúzza a csónakot.

Senkinek se jusson eszébe a Cápa című film zenéje

– Meg szokták kérdezni tőlem, hogy ha ilyen vérmes ragadozó a harcsa, akkor megtámadhatja-e az embert – mondja nevetve Bodó Iván. – Nyilván azt azért fel tudja mérni, hogy egy ember van a közelében. Senkinek se jusson eszébe a Cápa című film zenéje!

És ne gondolják, hogy a kutyás strandon egyszer csak megjelennek a harcsa csapatok és direkt azért jönnek, hogy lerántsák a Hektort meg a Blökit!

A harcsa bent tanyázik a mély mederszakaszokon, tehát nem a strandok területén úszkál. A horgászok tudják, hogy a 12 km mélységű Tihanyi-kút az igazi harcsás terület. A Tihanyi-révtől keletre, egészen közel a parthoz húzódik az a mély árok, amit kútnak hívnak. Azért ilyen mély a víz, mert a leszűkült mederkeresztmetszet miatt (mindössze 1,5 kilométer széles a víz Tihany és Szántód között), a kelet-nyugati irányú vízlengésből adódó áramlás úgy felgyorsul, hogy folyóként mozog a víz. Sebessége eléri a 4m/másodpercet. Az áramlás pedig folyton takarítja a medret.

70-80 kilós harcsákat a Balatonból is fogtak, nem is keveset

– mesélte a szakember.

Ha őrzi a fészkét, odakaphat

– Legnagyobb ragadozó halunk ívási időszakában (akácvirágzás idején) a part széli vizekben, például a balatoni befolyók partjain álló fűzfák víz alatti, fátyolszerű gyökérzete között, valamint a nádasokban készíti el a fészkét. Ezt a fiú harcsa csinálja, és várja a lány harcsát. Lerakják az ikráikat, és a hím ottmarad őrizni a kikelő ivadékokat. Ez az az időszak, amikor támad.

De csak akkor, ha valaki direkt a fészekhez nyúl. Akkor kaphat egy harcsaharapást.

De egy átlag strandoló nem vetemedik olyan izgalmakra, hogy kutakodjon a nádasban

– mondja hamiskás mosollyal Bodó Iván.

Nagyon meg tud hízni

A ragadozó halak közül a legjobban a harcsa hasznosítja a táplálékot: 4-5 kg ennivalótól egy kilót hízik. 3 évesen már 2 kilós is lehet.

– Amilyen nagyra nő ez a hal, az ikráiból kikerülő ivadékai annál gyámoltalanabbak – meséli Bodó Iván. – Simán megeszik a nagyobb keszegek, vagy pontyok. Ráadásul van egy darakór nevű betegségük, ami megtelepszik a kopoltyújikon, és sokuk halálát okozza. Talán nem is véletlenül alakul így, hogy természetes körülmények között nincs olyan sok belőlük. Elefántból sincs sok a bolygón – elmélkedik az agrármérnök. Majd hozzáteszi: ugyanakkor, ha jól érzi magát a harcsa, a kiesebb tavakban azért el tud szaporodni.

Illusztráció: berek.hu