A Világgazdaságnak adott interjúban úgy vélte: az utóbbi súlyosan sértette az EU versenyképességét, elsősorban Amerikával, de Ázsiával szemben is. Az államtitkár beszélt még a küszöbön álló dollárkötvény-kibocsátásról és arról, hogy új állampapírtípusokat dolgoznak ki a lakosság számára.

Uniós csúcstalálkozó kezdődött csütörtökön Brüsszelben, de az egyik legfontosabb hír már az eszmecsere előtt megérkezett: megnyílik hazánk előtt az eddig visszatartott uniós források egy része. Jó ideje azt hallgathatta a hazai közvélemény, hogy hátrányosan befolyásolja Magyarország nemzetközi megítélését az uniós pénzek blokkolása. A hír megnyugtathatja az eddig nyugtalankodó befektetőket?

Épp itt az ideje már ennek, Brüsszel nagyjából két éve blokkolja a Magyarországot megillető uniós forrásokat. Ez a pénz eddig is járt volna nekünk. Ennek hiánya annyiban jelentett nehézséget, hogy egyrészt a mostani háborús rendkívüli kiadások mellett gondoskodni kellett megfelelő források bevonásáról, másrészt a helyzet okozott némi bizonytalanságot a nemzetközi piac szereplőinél. Hozzáteszem ugyanakkor, hogy

a befektetők többsége jó ideje rájött a brüsszeli blokkolás valódi mozgatórugóira, s annak látta a források visszatartását, ami valójában: politikai akció, vagy inkább büntetés.

Sokaknak világos lett, hogy Brüsszel ezzel akarta megbüntetni, betörni Magyarországot, amely nem minden kérdésben igazodott az Európai Bizottság elvárásaihoz.

Ezek szerint jó politikai vénával bírnak a globális befektetési piac résztvevői. De hogyan mutatkozott ez meg a hétköznapokban?

Elsősorban abban, hogy

Magyarország finanszírozásában az elmúlt két év alatt egy percre sem volt fennakadás, bizonytalanság.

Az állam működésének anyagi alapja egyetlen cent uniós forrás nélkül is stabil volt, éppen akkor, amikor a világgazdaság csak megkezdte a kilábalást a világjárvány után, majd belezuhant az orosz–ukrán háborúval a globális energiaválságba. Megjegyzem: Brüsszel itt is komoly hibát követett el.

Csak nem a szankciókra gondol?

Lássuk csak: jelenleg a 12. szankciós csomag van terítéken, miközben nem látszódnak az eddigi 11 intézkedéscsomag eredményei. Oroszország a háború ellenére egyre növeli teljesítményét, Európa gazdasága viszont döcög, sőt részben az EU is ezért kényszerül anyagi kiigazításra.

Brüsszel a harcok kitörése után Oroszországgal szemben szankciókat vezetett be , ezek azonban hozzájárultak az energia árának megugrásához, ami az egyik fő oka volt annak, hogy a kontinensen elszállt az infláció.

A magas infláció magasra lökte a kamatokat, és most ott tartunk, hogy Brüsszel eurómilliárdok pótlólagos befizetését kéri a tagállamoktól egyebek mellett éppen azért, hogy ki tudja fizetni a közösen felvett kölcsönök megemelkedett kamatait. Úgy vélem, ennél több nem is kell ahhoz, hogy bemutassuk a szankciós politika csődjét. Egyúttal azt, hogy vérfrissítés kell az uniós döntéshozatalban. Jól jelzi ezt, hogy az Európai Bizottság a saját maga nehézkes bürokráciája miatt eddig a tagállamoknak járó helyreállítási források csupán negyedét folyósította, pedig a világjárványt már két éve magunk mögött hagytuk. Eközben

az Egyesült Államokban célzottan, agresszív módon, vagyis hatékonyan támogatták a világjárvány után a helyi vállalkozásokat. Ez az egyetlen mozzanat önmagában súlyosan sérti az EU versenyképességét.

Ha már az infláció az imént szóba került, időzzünk is el itt egy kicsit! Az elmúlt bő egy évben az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés az volt idehaza, hogyan alakul a pénzromlás.

És ez nem is volt véletlen. Ha az infláció magas, a növekvő kamatok miatt behúzzák a féket a gazdasági szereplők, és a bérek reálértékének csökkenése miatt így tesz a lakosság is. Várakozásaink szerint ugyanakkor decemberben már 7 százaléknál is kisebbre szorítjuk az inflációt,

jövőre pedig 5-6 százalékos lehet.

Nemzetközi becslések ráadásul még ennél is alacsonyabb mutatót várnak. Így jövőre emelkedhet a hazai reálbér, az alapkamat pedig akár már februárban 10 százalék alá csökkenhet. Kiemelném, hogy ezekre az előrejelzésekre a befektetők is figyelnek. Nem véletlen, hogy egyre alacsonyabb hozammal jut forráshoz Magyarország.

Ha ennyire javulnak a feltételek, adódik a kérdés: tervez a kormányzat nagyobb hitelfelvételt?

A tervek szerint dollárkötvényt bocsátunk ki a jövő év első felében. A befektetői érdeklődés már most számottevő.

A lakosság érdeklődése is számottevő volt az utóbbi időben, az inflációkövető állampapírok iránt kiugró kereslet mutatkozott.

Valóban, akik ezt a befektetési formát választották, az elkövetkezőkben kiváló hozamra számíthatnak. A csökkenő infláció ugyanakkor hozamcsökkenést feltételez a későbbiekben, emiatt az Államadósság Kezelő Központ új megoldásokon, termékeken dolgozik. Piacra kerül például egy hároméves, fix kamatozású állampapír, amely stabil kamatot kínál. Ez a konstrukció olyan sikerrel kecsegtet, amely hozzájárulhat az ügyfélkör bővítéséhez.

Az állampapírszámla-nyitás online lehetőségének bevezetése szintén azt a célt szolgálta, hogy új ügyfeleket szólítsanak meg?

Igen, ezt is. Ügyfélkapun az értékpapírszámla-nyitás immáron csak pár perc. A rendszer betölti az államnál nyilvántartott, szükséges személyi és adóadatokat, azonosítókat, az ügyfélnek csupán a telefonszámát és az e-mailcímét kell megadnia. Folyamatosan vizsgáljuk azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek révén az állampapírok versenyre kelhetnek az egyéb megtakarításokkal, vagyis hogy a családok számára a lehető legjobb megoldás legyen állampapírt vásárolni.

Bízunk abban, hogy a fiatalabb korosztályok is felfedezik maguknak az állampapírt, mint biztonságos és egyszerű befektetési formát.

A friss hírek szerint nemcsak a befektetők vannak tisztában azzal, hogyan áll a magyar gazdaság, hanem a hitelminősítők is.

Valóban. Egy hét alatt két kedvező értékelés született Magyarországról, hiszen a Standard & Poor’s után a Fitch Ratings is megerősítette hazánk besorolását. Mindez azt jelenti, hogy hiába a háború, úgy zárjuk az idei évet, hogy mindhárom hitelminősítő befektetésre ajánlja hazánkat.

Kép: Kurucz Árpád, magyarnemzet.hu