Rengeteg kritikát kapott Peter Jackson, amiért az alig háromszáz oldalas könyvből a tervezett kettő helyett három film fog készülni, ami játékidőben körülbelül megegyezik A gyűrűk ura-trilógiával, ami viszont több mint 1000 oldalnyi alapanyagból került vászonra. Nos, nem lehet azt mondani, hogy nincsenek felesleges részei. Nehezen indul be a film, ennek ellenére, az új trilógia nyitódarabjának sikerül fenntartani az érdeklődést a film végéig. Peter Jackson jó érzékkel nyúlt a már bevált dolgokhoz.

Egy folyton veszélyben lévő kis csapat, fenséges hegyek, burjánzó mezők és kanyargós barlangok. Természetesen nem kis deja vu lesz úrrá rajtunk, hiszen mindenkinek be fog ugrani a Gyűrűk ura. Jacksonék pedig jó munkát végeztek, kétség sem férhet hozzá, hogy a Hobbit ott van a legszebben fényképezett filmek között. Nem egy grandiózus, epikus alkotás a Hobbit, sokkal inkább egy mesés, felemelő történet. Peter Jackson, olyan magával ragadó élményt nyújt a mozi közönségének, hogy úgy fogja érezni, mintha soha nem hagyta el a hobbitok, az orkok, és a kapzsi, nyálkás kis szörnyeteg, Gollam világát. Annak ellenére, hogy a film közel három órás hosszúságú, A Hobbit trilógia első része szórakoztató marad.

Azért hogy negatívumost is említsek, a film képtelen fenntartani azt a fajta feszültséget, mint a Gyűrűk ura. Végig azt érezzük, hogy történhet itt bármi, a kis csapatnak nem eshet bántódása. A másik negatívum pedig a film első felében látott böfögős, taknyos poénok, amelyek hihetetlenül kiábrándítók tudnak lenni… Összességében Hobbit egy fantasztikus utazást kínál a jól ismert világba és nem okoz csalódást. Nem olyan jó mint a Gyűrűk ura trilógia, de az idei év langyos filmtermését figyelembe véve, nyugodtan kijelenthető, a Hobbit az év egyik legjobb filmje.