Kevés jobb módja van a rossz téli hangulat felvidításának, mint azzal kezdeni az ünnepek utáni munkát, hogy az ember tervezgeti a nyaralását - írja cikkében a vg.hu. Több millió ember várhatóan ezt is fogja tenni az újév első heteiben, az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) legalábbis arra számít, hogy jövőre rekord mennyiségű turista látogat majd külföldre, ami hatalmas és nem mindig pozitív hatással lesz a legnépszerűbb célállomásokra.

„Túlturistáskodásnak” nevezik azt a jelenséget, amikor látogatók tömegei lepnek el egy települést vagy adott térséget, ez pedig 2024-ben a szokásosnál is súlyosabb károkat okozhat a világ egyes helyein.

Amszterdam már évek óta küszködik ezzel a gonddal. A városban mindössze 1,1 millió ember él, de 2022-ben mintegy ötmillió turista látogatta meg a Statista adatai szerint. Sok ingatlant kimondottan a külföldi vendégek elszállásolására tartanak fenn, ami lakáshiányhoz és a bérleti díjak jelentős emelkedéséhez vezetett, a helyiek így nehezen találnak maguknak megfizethető otthont.

A sok turista használhatatlanná teszi Hawaii strandjait

Ugyanez a helyzet az 5,6 millió lakosú Barcelonában is, amelyet tavaly 9,7 millióan kerestek fel. Az ott élők nem csupán a lakbérek horribilis emelkedésére panaszkodnak, hanem a vendégek rossz és illetlen viselkedésére is.

Hawaiin még sötétebb a kép, ahol 1,4 millió ember él, de 2022-ben 9,2 millió külföldit láttak vendégül. Az ottani emberek szerint az egykor gyönyörű és érintetlen természeti környezetet nyújtó strandok annyira zsúfoltak lettek, hogy gyakorlatilag használhatatlanná váltak.

Az alig 55 ezer lakosú Velence 4,6 millió külföldi turistát fogadott a tavalyi évben a Sky News internetes kiadásának összeállítása alapján,

ami próbára teszi a város infrastruktúráját, és ezzel nemcsak az ottaniak életét nehezíti meg, de kényelmetlenné teszi az élményt a vendégek számára is.

Mi hajtja a túlturistáskodást?

Justin Francis, a fenntartható turizmusra szakosodott Responsible Travel, a világ egyik legnagyobb zöld utazási társaságának vezérigazgatója szerint az egyik probléma az, hogy a repülés „mesterségesen olcsó”, mivel a kerozin a kevés meg nem adóztatott üzemanyag közé tartozik.

Fontos szerepet játszanak emellett az influenszerek is, akik azzal akarják felépíteni a saját márkájukat, hogy az utazásaikról, nyaralásaikról posztolnak a közösségi oldalakon. De a turisztikai ágazat maga is igen csekély figyelmet fordít arra, hogy a vendégek áradata milyen hatást gyakorol, az iparágnak csak az a fontos, hogy minél több embert csábítson utazásra.

Miért lehet 2024 a legrosszabb év?

A koronavírus-járvány előtti teljes évben, 2019-ben majdnem 1,5 milliárd utazással rekordot döntött a globális turizmus, de

az ágazat azóta válságba került, majd kilábalt onnan.

Sandra Carvao, az UNWTO piackutatásért és versenyképességért felelős igazgatója szerint 2023-ban várhatóan elértük ennek a négy évvel ezelőtti számnak a 88 százalékát. Elmondta: 

az ázsiai régió a pandémia előtt a második legnagyobb turisztikai célpont volt Európa után, de lemaradt a talpra állásban. Ha azonban olyan ütemben folytatódik a javulás, mint eddig, akkor a globális forgalom minden valószínűség szerint 2024-ben meghaladja majd a 2019-es 1,5 milliárdot.

Nem minden térség adja meg magát

Világszerte vannak már olyan régiók és települések, amelyek felveszik a harcot a kezelhetetlen turistatömeggel. Mato Frankovic, Dubrovnik polgármestere például már 2018-ban korlátozásokat vezetett be: naponta csak két hajó köthet ki maximum ötezer utassal. Barcelonában is tettek lépéseket annak érdekében, hogy a helyiek a turisták ellenére élvezhessék a városukat. Lehetővé tették például, hogy az éttermek a járdák helyett az utakra állítsanak ki asztalokat, így lehet sétálni.

Peru is napi 3800-ban korlátozta azoknak a számát, akik ellátogathatnak a Machu Picchura – igaz, ezt januártól 4500-ra emelik, de

bizonyos napokon akár napi 5600 turistát is felengedhetnek majd a világhíres inka romvároshoz, ahol korábban évente 1,4 millióan fordultak meg.

Egyre több város vet ki idegenforgalmi adót is az áradat megfékezésére.

Mit tehet egy turista, hogy enyhítse a kárt?

Az ember keveset tehet a káros hatások csökkentése érdekében azon kívül, hogy nem megy nyaralni. Választhat persze célállomásként olyan helyet, ahol  nem okoz problémát a tömeg, vagy ha mindenképpen meg akar látogatni egy népszerű helyszínt, akkor megteheti azt a nyugodtabb időszakokban.

Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mert 

a turisztikai ipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás nyolc százalékáért.

Ez részben azzal magyarázható, hogy az emberek egyre inkább rövidebb időre, de többször utaznak a ritkább, de hosszabb időtartamú nyaralások helyett – ami több repülőutat jelent.

„Mi a Responsible Travelnél úgy gondoljuk, hogy vissza kellene térni ahhoz, ahogyan a múltban utaztunk, vagyis kevesebbet látogatni a tengerentúlra, de hosszabb ideig maradni, mert a kevesebb utazás kisebb szén-dioxid-kibocsátást jelent”

– tanácsolja a cég vezérigazgatója.

Mások nem annyira optimisták, mint a UNWTO: a Morning Consult amerikai piacelemző legfrissebb elemzése szerint az évek óta magas infláció és a költségek emelkedése megteszi a hatását, bár bizonyos országokban még mindig egyre többen akarnak utazni. Máshol, különösen Európában viszont szinten marad vagy csökken a számuk.