Talán kevesen tudják, hogy az óraátállítás ötlete a 18. századi Amerikából származik - írja az origo.hu. Benjamin Franklin, amerikai államférfi és feltaláló 1784-ben írta le egy cikkében az óraátállítás lehetőségét, amely segíthetne az energiafelhasználás optimalizálásában. Azonban a gyakorlati alkalmazása csak a 20. század elején vált elterjedtté.
Az első országok, amelyek bevezették az óraátállítást, Németország és Ausztria voltak az első világháború idején, 1916-ban.
A cél az volt, hogy a háborús erőforrásokat hatékonyabban felhasználják azáltal, hogy az emberek több időt tölthetnek természetes napfényben.
Az 1970-es évek olajválságai idején további országok csatlakoztak, hogy csökkentsék az energiafelhasználást.
A világon ma is számos ország alkalmazza az óraátállítást, de nem mindenhol egyformán. Egyes országok elvetették a gyakorlatot, mások változtattak a megvalósítási módján, és néhány régióban évente többször is változhat az időszámítás.
Az óraátállítás hatásairól folyamatosan zajlanak kutatások és viták, amelyek részben az egészségügyi aggályokra összpontosulnak.
Egyes felmérések szerint az időszámítás változásai negatívan befolyásolhatják az alvási szokásokat és az egészséget. Ez a felfedezés fokozott érdeklődést keltett, így néhány országban és régióban elkezdődtek a viták a gyakorlat megtartásáról vagy elvetéséről.
S hogy miért is gondoljuk, hogy egészségünknek problémás lehet az óraátállítás?
- Az emberi szervezet rendelkezik egy belső biológiai órával, amely szabályozza az alvási-ébrenléti ciklusokat és más biológiai folyamatokat. Az óraátállításnak a napi ritmusokhoz képest történő gyors változása zavart okozhat ezen biológiai órában, és ezáltal befolyásolhatja az alvást, hangulatot és teljesítőképességet.
- Az óraátállításnak lehetnek közvetlen hatásai az alvási szokásokra. Az embereknek időbe telik alkalmazkodni az új időszámításhoz, és ezalatt a rövid távú alváshiány, fáradtság és koncentrációs nehézségek problémákat okozhatnak.
- Több kutatás is összekapcsolta az óraátállítást az egészségügyi problémákkal. Az átmeneti időszakban megnövekedett stressz és alváshiány szerepet játszhat az érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és más krónikus állapotok kialakulásában.
- Az óraátállítás ideiglenes hatása alatt csökkenhet a munkateljesítmény és növekedhet a balesetek kockázata. Az alváshiány és a biológiai óra zavara negatívan befolyásolhatja a döntéshozatalt és a reakcióidőt.
- Azok, akik nehezen alkalmazkodnak az óraátállításhoz, tapasztalhatják a hangulati ingadozásokat, szorongást vagy depressziót. Az alvási problémák és a biológiai ritmusok zavara hozzájárulhatnak a mentális egészség romlásához. A SomnoCenter Alvászavar Központ szakértője, Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus szerint azonban ez az egy óra plusz vagy mínusz azonban nem számít akkora gondnak, amellyel az ember szervezete ne tudna megküzdeni. Az aggódás tehát kissé eltúlzott.
Belső óránk egy idegsejt-csoport, mely a látóideg kereszteződése felett helyezkedik el. Ezáltal mindig érzékeli a külső világot, s ha például 8-10 órát repülünk, s leszállunk Amerikában, azonnal észleli, hogy ott más a helyzet. Szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, vagyis 6 órával 4 nap alatt végez. Egy óra korrigálás gyakorlatilag 1 nap alatt végbemegy. Ilyenkor pedig valójában csak kismértékű alvásmegvonásról van szó. S bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez
- magyarázta a szakember
Az óraátállítás hatásai tehát egyéni különbségeken alapulnak, és nem mindenki érintett ugyanúgy. Az óraátállítás témája a modern társadalomban továbbra is élénk viták tárgya, különféle szempontokat érintve, beleértve az energiamegtakarítást, az egészségügyi kérdéseket és a társadalmi alkalmazkodást is.
Ne feledjék: az idei nyári időszámítás kezdete: 2024. március 31. Vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát.
