A brüsszeli közlemény szerint a pénzügyi támogatás célja, hogy azonnali segítséget nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteinek könnyítésére, amelyek – mint kiemelték – az Ukrajna elleni orosz háború miatt súlyosbodtak - olvasható az Index cikkében.
Az Európai Bizottság még szeptember közepén javasolt 35 milliárd euró (13 968 milliárd forint) makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig (17 958 milliárd forint) terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként. (Összehasonlításként: Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a parlamentben azt mondta, hogy „1000 milliárd forintnyi uniós forrás érkezni be idén összesen” Magyarországra.)
Annak biztosítására, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás mielőbb eljusson Ukrajnába, a tagállamok abban állapodtak meg, ha az Európai Parlament változtatások nélkül elfogadja az uniós bizottság javaslatát, akkor a tanács is hozzájárul a szöveg módosítás nélküli elfogadásához.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy a hitelek visszafizetését az uniós bankokban tárolt, majd szankciók keretében befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból származó bevételek biztosítsák.
A hitelmechanizmus ezen forrásokat, valamint a tagállamoktól és más országoktól önkéntes hozzájárulásként vagy egyéb módon kapott összegeket pénzügyi támogatás formájában folyósítja Ukrajnának. Célja, hogy segítse az országot a kölcsönök visszafizetésében – fogalmaztak a közleményükben.
A bankok már jelezték a problémáikat
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
Az Európai Parlament várhatóan október második felében tervezett plenáris ülésén fogadja el a rendeletet. Az uniós tanács az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján kívánja jóváhagyni a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel idén elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre. A rendelet végleges elfogadása utáni kihirdetését követő napon lép hatályba.
Érdemes felidézni, hogy Brüsszel júliusban 3 milliárd eurós pénzügyi segélyt folyósít Ukrajnának, és már ez az összeg is az Európai Unió pénzügyi intézményeiben zárolt orosz vagyon kamataiból származott. Akkor a Reuters alapján a Portfolio megírta, egyes bankok attól tartottak, hogy Oroszország később felelősségre vonhatja őket, ha részt vesznek az Ukrajnába irányuló pénzátutalásokban.
A hírügynökség forrásai azt állították, a bankok megosztják aggodalmaikat a brit és az euróövezet döntéshozóival is, emellett felhívták a figyelmet az oroszellenes szankciók esetleges enyhítése vagy feloldása esetén várható perekre.
Oroszország szerint a vagyonának és annak kamatainak az elvételére tett bármilyen kísérlet „banditizmus”, amely évtizedes jogi eljárást fog eredményezni minden érintett ellen. Moszkva többször is kijelentette, megtorlást alkalmaz, ha vagyonát vagy jövedelmét kisajátítják.
Forrás: index.hu
Fotó: Shutterstock
