A terem tele van kamaszokkal, milyen műsorral készültél nekik?

Ugyanazokat a dalokat hoztam nekik, amelyeket máskor is énekelek, mindet ismerik. Alapvetően ők a közönségem, a kamaszok, a fiatalok, de megjegyzem, újabban készítek olyan dalokat is, amelyek az idősebb korosztályt is megfogják! Kevesen tudják rólam, hogy dolgoztam intézetes gyerekekkel, mielőtt énekelni kezdtem, épp ilyen fiatalokkal foglalkoztam, mint akik a mai fellépésemet várják. Nagyon jól tudom, hogy számukra a hétköznapok milyen nehezek. Komoly felelősségünk van nekünk, előadóknak, mert számukra különösen fontos, hogy jó példa álljon előttük.

Milyen gyerekkorod volt?

Vidéki gyerek vagyok, Békésről származom, nagy családban nőttem fel, és nekünk is nagy szám volt, ha egyszer-egyszer ellátogatott a városunkba egy sztár. Messziről indultam, és nem volt könnyű, azt mondhatom, aki valamilyen hátránnyal indul, annak sokkal több hit kell hozzá, hogy el tudjon érni valamit. Emiatt teljesen át tudom érezni a helyzetüket.

Miről énekelsz, mik az üzeneteid?

Írtam néhány dalt, amelyben a hitemről énekelek, de ide most ezeket nem hoztam el - talán kellett volna, nem tudom. A dalaim általában jókedvre derítik a hallgatóságot, ami szerintem nagyon fontos így, az ünnep közeledtével is. Nem árt, ha tudunk örülni a dolgoknak. Én magam is akkor vagyok boldog, ha a közönség boldog, ezért inkább vidám dalokat írok.

A teremben már jó a hangulat most is! Amikor a hitedet említed, Isten-hitre gondolsz?

Igen!

Mit jelent neked az advent?

Nagyon fontos nekem. Ez a legszebb ünnepünk, ami számomra nemcsak Jézus miatt fontos, hanem a család miatt is. Ilyenkor közelebb kerül az ember a családjához. Jó lenne, ha minden napunk így tudna telni, de a karácsonynak különleges szellemisége van.

Gyerekkorodból milyen emlékeket őrzöl a karácsonnyal kapcsolatban?

Nyolcan vagyunk testvérek, és egy háromszobás panellakásban nőttünk fel. Egy szobában hatan aludtunk, de az érzéseket és élményeket, amelyeket őrzök azokból az időkből, nem cserélném el semmire! Elosztottuk ünnep előtt, hogy a kisebbek csak a nagyoknak, illetve a szüleinknek vesznek ajándékot, a nagyok pedig mindenkinek. Mindig nagy izgalommal telt a karácsony, óriási volt a várakozás, hogy mit kapunk, és a fadíszítés is szép emlék.

Ezek a gyerekek, akik most a közönséged, család nélkül élik az életüket. Szerinted mit adhat nekik a zene?

A zenében mindenre ott a válasz, ha szerelmesek, ha egyedül érzik magukat, ha öröm éri őket, vagy ha bánat, mindenre. A zene által tudnak erősödni is, ha kellőképpen bele tudják élni magukat. Szerintem a fiatalok számára nagyon fontos mindez, és látszik ez a dalok hallgatottságán is. A videómegosztó oldalakon látom, hogy melyik dalt kik pörgetik, és őket látom, a fiatalokat. A zene egy közös nyelv.

Mesélj kicsit a saját családodról! Hogy készültök most a karácsonyra?

Nemrég született a kisfiam, alig kétéves, most volt december elsején a születésnapja. Már kezdi felfogni az ünnepet, és már fel is díszítettük a karácsonyfát, hogy minél tovább tartson a hangulat. Nagy örömmel díszítette ő is, rajta van a kis gömböcskéje, amit ő rakott fel. Az sem baj, hogy nem illik a dizájnhoz, mi ott hagytuk! Beszéltünk neki a Télapóról, és beszélek neki Jézusról is természetesen, van, amit meg is ért, vissza is ismétli a szavakat, mondja azt is, hogy Hallelujah! Tavaly még nehezebb volt, egyévesen még nem sok mindent értett meg.

Most kezded átadni neki azokat az élményeket, amelyeket később emlékként fel tud idézni...

Így van, nagyon fontosak ezek, próbálok minél több kedves pillanatot adni a fiamnak! Szerencsére hétköznap sok időt tudok a családommal tölteni, nekem ez az igazi kikapcsolódás.

Milyen étel kötődik számodra a karácsonyhoz?

A gyümölcssaláta, a gyümölcsleves és a somlói galuska volt a kedvencem! Ilyeneket ettünk karácsonykor, mert anyukám mindenkinek próbált kedveskedni a kedvenc ételével, és én ezeket kértem. Volt töltött káposzta is, meg kacsa, talán pulyka is - nagy családban, főleg romáknál, ez a szokás.

Mivel telnek ezek a napok? Hol tart most a karriered?

Folyamatosan vannak fellépéseim, készülnek a dalaim. Ebben a felgyorsult világban állandóan naprakésznek kell lennem, nem elég, ha egy-egy dallal kijövök időnként. Olyan pörgős világban élünk, hogy két-három havonta dobálni kellene az új dalokat, mert sajnos különben megvan az esélye, hogy elfelejtik az embert... Közben feltűnnek újabb és újabb előadók is, ezt se felejtsük el, de bízom benne, hogy az én stílusomat nem sokan csinálják itthon. A latin reggaeton műfajt képviselem, ezt kevesen művelik, sőt talán senki más. Szerencsém van!