35 milliárd eurós gigahitelt hagytak jóvá Ukrajna számára az EU tagállamai, azonban itt nem a saját pénzükről döntöttek – olvasható a Mandineren.
A hatalmas összeget (mintegy 14 ezer milliárd forintról van szó!), ami a G7-ek – vagyis az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság –részéről származó nagyobb kölcsön része,
nem másból finanszíroznának, mint befagyasztott orosz jegybanki eszközökből.
A lap emlékeztet: a G7-ek a júniusi olaszországi csúcstalálkozón megállapodtak Ukrajna új háborús finanszírozásáról, ezen belül egy 50 milliárd dolláros kölcsönről, amelynek kamatai finanszírozása céljára lefoglalták a 2022-ben befagyasztott orosz eszközöket.
Óriási vagyonról van szó: a G7-ek, az Európai Unió és az Európai Központi Bank 2022 óta több mint 300 milliárd eurónyi (120 ezer milliárd forintnyi!) vagyont fagyasztottak be; összehasonlításképpen, ez hazánk csaknem kétévnyi GDP-je.
A kölcsönt eredetileg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal indokolta, hogy ezzel segítenek befűteni Ukrajnának a harmadik háborús télen. „Az Európai Unió azért van itt, hogy segítsen Önnek ebben a kihívásban, hogy világítsanak a lámpák, melegen tartsák az embereket, és Ukrajna működtesse a gazdaságát, miközben a túléléséért küzd” – fogalmazott ekkor.
Európai hírügynökségek azzal vádolták Magyarországot, hogy blokkolja a hitelnyújtást, azonban Varga Mihály pénzügyminiszter cáfolta a vádakat; az azonban igaz, hogy Magyarország meg akarja várni mindezzel a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztást, ami hatással lehet a szankciós politikára is – írja a lap.
Jelenleg a Moszkvával szemben sújtott szankciókat – így a vagyonelemek befagyasztását – félévente meg kell újítani az EU egyhangú szavazatával, de az EB hároméves ciklust javasolt erre, ami a jelenlegi amerikai demokrata párti vezetés kívánalma. Hiszen attól tartanak, ha egy ország blokkolja a befagyasztás meghosszabbítását, az feloldhatja ezeket az óriási pénzeket, ami értelemszerűen nem lenne ínyére a projekt gazdáinak. Ezzel szemben a magyar kormány által is favorizált Donald Trump álláspontja közelebb esik Budapestéhez, amely újabb segélyek és kölcsönök helyett békepárti álláspontra helyezkedett.
A helyzetet nehezíti az is, hogy a katonai segítségnyújtással kapcsolatban Joe Biden la hurrikánhelyzet miatt lemondta az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport – a segélyeket valamelyest koordináló csoport – most hétvégén esedékes találkozóját. Valószínűleg ennek a legkevésbé Volodimir Zelenszkij ukrán elnök örült, aki hetek óta hangsúlyozta a ramsteini találkozó fontosságát Ukrajna és a háború folytatása szempontjából.
Így a csúcstalálkozó lemondását követően Zelenszkij tekintete az őket Európán belül leginkább támogató britek felé fordult; s Londonba indult, hogy október 10-én, csütörtökön találkozzon Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral; majd folytatja lobbikörútját Franciaország, Olaszország és Németország irányába.
Forrás: mandiner.hu
Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
