A rezsicsökkentés azonnali eltörlését követeli Magyarországtól Brüsszel. Az Európai Bizottság arra szólította fel a kormányt, hogy legkésőbb az év végéig szüntesse meg az elektromos áram és a földgáz kedvezményes lakossági tarifáját, és a vállalkozások se részesüljenek tovább a megugró energiaárak ellensúlyozását célzó támogatásokban - írja a Mandiner.

A brüsszeli testület hivatalos állásfoglalásában jelezte, a rezsicsökkentés, a változó kamatozású kölcsönökre bevezetett kamatstop, az otthonteremtési támogatások, valamint a több szektorban bevezetett extranyereségadó megszüntetését várja a magyar kormánytól. Brüsszel világossá tette, ha Magyarország nem tesz eleget ezeknek az ajánlásoknak, jövő tavasszal akár eljárást is indíthat.

Jön az új nemzeti konzultáció, a rezsicsökkentés fontos téma

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közelmúltban arról beszélt, hogy az új nemzeti konzultációban három olyan gazdasági témájú kérdés is lesz, amelyekben „Brüsszel megtámadta Magyarországot, és ránk akarja kényszeríteni a saját akaratát”.

Ezek olyan kérdések, amelyek jelentősen meghatározzák a magyar gazdaságot és a magyar családok mindennapjait is. Brüsszel ugyanis azt akarja elérni, hogy eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót – jelentette ki a kormányszóvivő.

Brüsszel nem tűri a családok támogatását

A Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában 

Brüsszel arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy haladéktalanul szüntessen meg minden olyan intézkedést, amely védi a családokat és a vállalkozásokat az elmúlt két évben tapasztalható, az egész Európai Unióban rekordot döntő szélsőséges áremelkedésektől. 

Az uniós bizottság elvárja, hogy Magyarország haladéktalanul megszüntesse

• a családokat védő rezsicsökkentést,
• a vállalkozások rezsitámogatását,
• az otthonteremtési támogatásokat,
• a változó kamatozású kölcsönökre bevezetett kamatstopot,
• az árstopokat,
• valamint az államilag támogatott lakossági
• és vállalkozásoknak elérhető kedvezményes kölcsönöket.

Az unió végrehajtó testülete elutasítja a széles körben hozzáférhető állami támogatásokat, és úgy látja, legfeljebb csak a leginkább rászoruló, alacsony jövedelmű háztartásoknak járhatna költségvetési támogatás a gáz- és villanyszámla kifizetésére, vagy az otthonteremtésre.

Zöldátmenet vagy zöldterror?

A családokat támogató intézkedések amellett, hogy középtávon fenntarthatatlanná teszik az ország költségvetési politikáját, hátráltatják is az unió zöld és digitális átállást – véli a bizottság.

Brüsszel szerint az energiafüggőség csökkentése, és a fosszilis energiahordozók arányának csökkentése csak úgy képzelhető el, ha az európai embereket a felhasználás csökkentésére ösztönzik a kormányok. Az uniós ajánlásban nyíltan megfogalmazzák, hogy a magas energiaárak elengedhetetlenek ahhoz, hogy a háztartások csökkentsék energiafelhasználásukat, és költséges energiahatékonysági beruházásokat valósítsanak meg.

Azért is bírálja a magyar kormányt az unió, amiért a közepes és magas jövedelmű háztartásokat is költségvetési támogatásban részesíti. A bizottság szerint kizárólag az alacsony jövedelmű háztartásokat kellene támogatni, valamint a szociális ellátások összegét kellene emelni.

Kiemelték: a jelenlegi családtámogatások és a rezsicsökkentés 2024-ben 7,7 százalékkal növeli az állam nettó működési kiadásait. A középtávú költségvetési stabilitás érdekében a kiadások nem nőhetnének 4,4 százaléknál jobban.

A bírálatok közepette ugyan elismeri Brüsszel, hogy míg idén a GDP 1,2 százalékát fordítjuk a rezsicsökkentésre, ez az arány jövőre már csak a GDP 0,2 százaléka lesz. Egybehangzó előrejelzések szerint 2024 végére Magyarország ismét teljesíti a 3 százalék alatti hiánycélt, és a következő években dinamikusan csökkenti az államadósságot, ám a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitra kivetett különadók miatt Brüsszel nem tartja reálisnak a költségvetési fegyelem betartását, ezért 2024-re büntetőeljárásokat helyezett kilátásba.

Magyarország már egy évtizede bevezette a rezsicsökkentést

Szalai Piroska szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Mandiner megkeresésére arra emlékeztetett, Magyarországon a rezsicsökkentés a 2013-2014 években indult, vagyis nem az orosz-ukrán háború és az uniós szankciók hatására megnövekedett energiaárak kompenzálásra vezettük be. Azért volt szükség a rezsicsökkentésre, mert a 2002 és 2012 közötti évtizedben 

• megduplázódott a villanyáram ára, 
• a gáz ára pedig 3,5-szeresére nőtt, 
• miközben a nettó átlagkereset reálértéke mindössze 16,7 százalékkal emelkedett, 
• ráadásul 2006-2019 között három éven át jelentős reálkereset csökkenést kellett átélnünk.

Míg 2010 első félévében – vásárlóerő paritáson vizsgálva – a gáz ára a magyar háztartások számára volt a legmagasabb az unióban, addig 2023. azonos időszakában nálunk volt a legalacsonyabb.

Hatékony fegyver a szegénység ellen

Brüsszel szerint a közepes és magas jövedelmű háztartásoknak a sokszorosára emelkedett gáz és áramdíjakat teljes egészében piaci alapon kellene fizetnie, és csak az alacsony jövedelmű háztartásoknak kellene kedvezményt nyújtani, hogy ők ne legyenek kitéve a szegénység kockázatának.

SZALAI PIROSKA EZZEL UGYANAKKOR NEM ÉRT EGYET. A SZAKÉRTŐ KIEMELTE, HOGY A 2010-ES ÉVEKBEN VÉGREHAJTOTT REZSICSÖKKENTÉSEK HATÁSÁRA ÉRDEMBEN CSÖKKENT A SZEGÉNYSÉG KOCKÁZATÁNAK KITETTEK ARÁNYA IDEHAZA.

A szakértő felidézte, a rezsicsökkentést megelőző évben, 2012-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata a magyar lakosság 34,8 százalékát érintette, ami akkor az egyik legmagasabb arány volt az unióban. Az arány 2019-re megfeleződött, a 2012-es 3,4 millió főből 1,7 millióan kikerültek a fenyegetettek közül, s számuk a járvány alatt sem nőtt.

Míg 2012-ben minden negyedik honfitársunknak volt fizetési hátraléka, a legfrissebb adatok szerint, napjainkban minden tizedik embert érint. A rezsicsökkentést megelőzően a lakosság 15 százaléka számolt be arról, hogy anyagi okból nem tudja a lakását megfelelő mértékben kifűteni, arányuk ma már 5 százalék alatti.

A magyar lakosság háromnegyede nem tudott a havi szegénységi küszöb összegének megfelelő váratlan kiadást önerőből fedezni 2012-ben. E mutató a rezsicsökkentés bevezetésének idején 40 százalékpontot esett. A szegénységet és társadalmi kirekesztődést mérő komplex mutató ebben a dimenzióban csökkent a legnagyobb mértékben, vagyis a rezsicsökkentés kézzelfogható eredményeket hozott a szegénység visszaszorításában – emelte ki Szalai Piroska.

Brüsszel két és félszeres áremelkedést látna szívesen

Az NKE szakértője kérdésünkre kiemelte: ha a villanyáram és a gáz esetében megszűnne a rezsicsökkentés, akkor legalább Prága, Varsó vagy Pozsony áraival azonos szintre emelkedne hazánkban is az energiahordozók ára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi adataiból becsülve 

legalább két és félszeres áremelkedést jelentene a rezsicsökkentés megszüntetése, ami már önmagában is jelentősen növelné a szegénység kockázatát. Ráadásul ha a lakossági energiaárak növekednének, az árfelhajtó hatás más termékeket is érintene, ami ismét inflációt generálna és visszavetné a fogyasztást. 

Szalai Piroska hozzátette: mivel hazánkban az adórendszer átalakult, s már nem a munkát terhelő adók adják az állam bevételeinek nagy részét, hanem a fogyasztási adók, így a költségvetésnek is jelentős problémákat jelentene egy ilyen intézkedés. nagyobb mértékben csökkenne a fogyasztási adóbevétel, mint amennyit most a rezsicsökkentésre költ az állam.

Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images
Forrás: mandiner.hu