- Mit üzennek Önnek a régióban egyre gyarapodó fejlesztések?

- Szombathelyen 700 új munkahely jön létre az LuK beruházásának köszönhetően, Bükön pedig 350 új állás vár majd betöltésre. Ez számomra azt az üzenetet hordozza, hogy bár kétségkívül számos nehézséggel kell megküzdenie az európai gazdaságnak – így benne Magyarországnak is -, azért vannak ügyes emberek. A jó városvezetéseknek, és a jó gazdaságpolitikának köszönhetően, a külföldi és hazai befektetők most már látnak fantáziát a magyar gazdaságban, és ha tesszük a dolgunkat, akkor lesznek sikerek is.

- A tervek szerint egy új járműipari központ jöhet létre Szombathely, Szentgotthárd, és Zalaegerszeg összefogásával. Mennyi esélyt lát ennek megvalósulására?

 - Úgy látom, hogy lassan kezdenek beérni az ilyen kezdeményezés sikeréhez szükséges nemzetközi feltételek. A Nyugat-Európából fokozatosan kivonuló ipar számára vonzóvá teheti Nyugat-Magyarországot az elkötelezett munkaerő, a remek ipari tudás, a kiváló mérnöki képességek, és az európai szinten is versenyképes infrastruktúra - hiszen a térség ezt tudja kínálni a beruházóknak. Ezért az összefogás szerintem jó gondolat. Lesznek Magyarországon újabb autóipari beruházások, mert a fejlesztések jelzik, hogy akik jöttek, azok egytől-egyig megtalálták itt a számításukat.

- Társul-e ehhez a beruházáshoz valamilyen új felsőoktatási stratégia?

- Hazánkban egyszerre van jelen munkaerőhiány, és munkanélküliség. A kormány válaszul bátran azt mondta erre, hogy a magyar felsőoktatás belső szerkezetét át kell alakítani, és a mérnökképzésben is fel kell kapaszkodnunk az élvonalba. Elkezdtük a képzésre fordított pénzek ésszerűsítését, és ma elsősorban mérnököket képzünk. Ezt tervezzük a jövőben is, egyre növekvő számban. Szerintem Magyarország jövője a termelésben, és a mérnöki tudás által létrejövő beruházásokban van.

- A régió számára kikerülhetetlen kérdés a 86-os számú főút ügye. Mire számíthatunk?

- Hosszú időn keresztül sokan gondolták azt, hogy Magyarországon az M1-es autópálya megépítésével megoldották a gazdaság számára elengedhetetlenül fontos infrastruktúrát. De kiderült, hogy az élet ennél bonyolultabb, és bizony elemi erejű szükség van arra, hogy a Győr-Szombathely útvonalat, és az M1-est Sopronnal összekötő útvonalakat megépítsük legalább autóút minőségűre. A kormány elkötelezett emellett – ezt vállaltuk is egyébként a programunkban. Az egyetlen nehézség az, hogy Magyarországon - de talán máshol is - nem az autópályák, vagy autóutak megépítése visz el sok időt, hanem az előkészítés. Nagyon gyengén előkészített állapotban találtuk ezeknek a fejlesztéseknek a terveit. De ezeket a folyamatokat most felgyorsítottuk, és biztosan mondhatom, hogy a Csorna és Szombathely közötti útszakasz 2016 végére el fog készülni - ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor is!

- Köztudottan kedveli, és támogatja is a sportot. Nemrég ért véget az Olimpia, ahol nem várt sikereket ért el a magyar delegáció.

 -  Magyarország egy nagy múltú „sport-ország”. Nem az a kérdés, hogy Magyarország miniszterelnöke sportbarát-e –  most éppen az -, hanem, hogy a mindenkori országvezetés érti-e, hogy micsoda érték van a kezében, hogy micsoda értéket halmoztak fel egymást követő sportnemzedékek az egész ország számára. Éppen ezért mi támogatjuk a sportot. Ez az a terület, amiben még az ellenfeleink sem szokták azt mondani, hogy kutyaütők lennénk. Akik nyertek az Olimpián, mind nagy sportolók. Nem csak eredményesek, hanem nagy személyiségek is. Úgy nyertek, hogy vitathatatlan volt, hogy megérdemlik az aranyérmet. Szemben azzal a hozzáállással, amit mostanában hangoztattak, hogy a magyart agyonnyomja az esélyesség terhe, ők bebizonyították, hogy esélyesnek lenni jó.

- Hatással lehet a sportélet a gazdaságra?

 - Egy olyan „sport-ország”, mint Magyarország, több lehetőséget kellene, hogy találjon a sportgazdaságban is. Miután a MOB elnöke benyújtotta a kormány elé a sportfejlesztési koncepciót, utasítottam a gazdasági minisztert arra, hogy ezt egészítsék ki egy sportgazdasági fejezettel. A sportgazdaságban sok tízmilliárd forint fordul meg Magyarországon, és ezzel eddig nem törődtünk szervezett módon. Érdemes szerintem a sportot immáron, a nagyszerű emberi teljesítményeken túl, gazdasági oldalról is jól megközelíteni, és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

- Lát-e bármilyen összefüggést az olimpiai sikerek és a forint erősödése között?

 - Együtt kell élnünk azzal a tudattal, hogy a forint árfolyamának változása nem áll összefüggésben az ország sikerességével. Én lennék a legboldogabb, ha azt mondhatnám, hogy ezelőtt néhány hónappal még háromszáz forintért vettünk egy eurót, most pedig csak kétszázhetvenöt forint, és ennyit fejlődött a magyar gazdaság - de nem mondanék igazat. Jól láthatóan elvált egymástól a gazdaság tényleges teljesítőképessége, és a forint árfolyamának alakulása. Ezt alapvetően a nemzetközi folyamatok befolyásolják. Ezért arra hívom fel a magyarok figyelmét, hogy a forint továbbra is nagy ingadozásokat fog mutatni - gyengül is, erősödik is. A kormány beavatkozása nélkül, sok tízezer ember találta volna magát rövid időn belül az utcán bedőlt devizahitele miatt. Tehát ne bocsátkozzanak veszélyes kalandokba, az árfolyamnyereség illúziója miatt, mert ismét kellemetlen meglepetés érheti őket. Az árfolyamot, mint bizonytalansági tényezőt kell továbbra is figyelembe venni a családi kasszában, ahogy én magam is teszem, mikor az állam költségvetéséről tárgyalunk.