A világ csendőre visszatért
Az Egyesült Államok 46. elnöke ugyanazzal a testülettel akar dolgozni, amely egykor Obama munkáját is segítette, és ebben nincs is semmi szokatlan,
a világ azonban jócskán megváltozott azóta.
Az USA eddigi legidősebb elnökének stábja agresszívebb politikát javasol Oroszországgal szemben, és Kínával kapcsolatban is szigorúbb irányvonalat képvisel.
Joe Biden még alig lépett hivatalba, adminisztrációjának máris át kellett esnie a „tűzpróbán”, amikor 13 kínai vadászgép hatolt be Tajvan légterébe. A külpolitikai szakértő ezt úgy határozza meg, mint egy kísérletet Tajvan védelmi rendszerének felmérésére, és egyben annak tesztelése, hogyan reagálna az új elnök, ha Kína zaklatna egy szövetséges országot. Nem kellett sokat várni a válaszra. Biden szinte azonnal egy repülőgép-hordozó formációt küldött a Dél-kínai tengerre, amelyre Peking a nemzetközi joggal szemben tart igényt. Az üzenet egyértelmű volt:
ne packázzatok velünk és a szövetségeseinkkel!
Donald Trump sosem kívánt azonosulni a „világ csendőre” szereppel, Joe Biden azonban láthatóan szakít ezzel a gyakorlattal. A Biden-adminisztráció ezt a jelszót fogalmazza meg: Amerika visszatért, és készen áll arra, hogy átvegye a vezetést. A kérdés csak az, hogy mihez is tért vissza pontosan? Talán a Trump előtti, azaz az Obama-kormány gyakorlataihoz? Elvégre Biden külpolitikai és biztonságpolitikai csapata az Obama-adminisztráció veteránjaiból áll. A helyzet azonban az, hogy Amerika már az Obama-éra alatt is kedvetlenül, erőltetetten játszotta a „világ csendőrét”, különösen az elnök hivatali idejének végén. Az Obama-adminisztráció gyakorlata azóta idejétmúlttá vált, nem lehet csak úgy leporolni, és levenni a polcról.
Azt lehetne mondani, hogy Biden kormánya
mind az Obama-korszakból, mind pedig a Trump kormányzásából emel át bizonyos vonásokat.
Példának okáért, amíg Obama nem volt hajlandó halálos fegyvereket szállítani Ukrajnába, hogy megvédje magát a kelet-ukrajnai orosz agressziótól, addig Joe Biden külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy az USA továbbra is szállít majd fegyvereket Ukrajnába, ahogyan Trump idején is.
Obama már régóta dédelgeti a Moszkvával való jó viszony visszaállításának reményét, és a szíriai polgárháborúban teljes egészében Oroszországnak engedte át a teret. A Biden-adminisztráció azonban sokkal agresszívebb politikát hirdet Oroszországgal szemben. A 2016-os választások során történt orosz hackertámadások óta a demokraták narratívájában Oroszország ismét úgy jelenik meg, mint a nyugati világ ideológia ellensége.
A Kínával szembeni keményebb politikai irányvonal első jele, az, hogy Joe Biden jóváhagyta Donald Trump azon döntését, amellyel a Kínában élő muszlim ujgur kisebbség elnyomását népirtásnak minősítette, és ehhez mérten szankciókkal sújtaná az országot. Emellett a kereskedelempolitika terén is durvább bánásmódra számíthat az ázsiai ország Biden részéről.
Mire számíthat Európa?
A Biden-adminisztrácó mind Trump külpolitikájától, mind pedig az Obama-vezetés idején alkalmazott „jóindulatú passzivitás” politikájától igyekszik elhatárolódni. Azonban azt is látni kell, hogy Amerika már belefáradt a világpolitika színpadán játszott főszerepbe, a járvány kitörése óta pedig a polgárokat elsősorban nem a külpolitikai események aggasztják. Ezenkívül a gazdasági visszaesés, az új eladósodás és az adóhiány is jelentősen korlátozzák Amerika pénzügyi mozgásterét. Ha Európa azt akarja, hogy Washington ismét átvegye a vezetést, akkor
kénytelen lesz magára vállalni azokból a terhekből, amelyek most Amerikára nehezednek.
Továbbá nem kezelheti tovább úgy Kínát gazdasági partnerként, hogy a geopolitikai tényezőket ne venné figyelembe.
kép: dw.com
