A SARS-CoV-2 kórokozó által okozott világjárvány a védőoltások sürgető igényét hozta magával. Éles konkurenciaharc bontakozott ki a különböző országok és a vezető gyógyszercégek között abban, hogy kinek a vakcinája lesz az első, kié a leghatékonyabb, és kié a legolcsóbb. A gyorsaság és az ár mellett a legfontosabb természetesen a hatékonyság, vagyis az, hogy melyik oltóanyag lesz jó a különböző és gyakran mutálódó vírustörzsek ellen, mennyire tudják biztonságosan fertőzésképtelenné tenni a vírust, milyen erős és milyen tartós immunválaszt vált majd ki. Új koronavírus-fertőzésből felgyógyult egyes betegek esetében gyorsan csökken az ellenanyagszint, így kulcskérdés, hogy hányszor kell oltani (elég egyszer vagy kétszer, esetleg az influenzához hasonlóan, évente-kétévente újra kell oltani az embereket). Az alábbi összeállításban a legígéretesebbnek tűnő védőoltásokat mutatjuk be.

ChAdOx1 nCoV-19

A ChAdOx1 nCoV-19 névre keresztelt oltást az Oxfordi Egyetem az AstraZeneca nevű gyógyszerkutató céggel közösen fejlesztette. Az oltóanyag alapját egy emberre ártalmatlan kórokozó, a csimpánz adenovírus adja.

A fehérjetüskék létfontosságúak a vírus számára, ezekkel kapcsolódik a sejtfelszíni ACE2 receptorokhoz, és jut be a sejtekbe. Az immunrendszer a fehérjetüskék felismerésével még az előtt el tudja pusztítani a kórokozókat, hogy azok súlyosan károsíthatnák a szervezetünket.

A klinikai tesztek első fázisa áprilisban zajlott, ezt követte július 20-án a második fázis. Az eredmények alapján az oltásnak nem voltak komoly mellékhatásai, mindössze izomfájdalom és hidegrázás jelentkezett a beoltottaknál. A harmadik fázis 30 000 önkéntes részvételével már megkezdődött, ennek időtartama várhatóan négy hét lesz.

CoronaVac

Szintén ígéretesnek tűnik a Sinovac Biotech kínai gyógyszercég védőoltása, a CoronaVac (korábbi nevén PiCoVacc). A Science magazinban közölt, július 3-án megjelent publikáció szerint az oltóanyag megvédte a koronavírustól a preklinikai kísérletekben résztvevő rézuszmajmokat.A CORONAVAC INAKTIVÁLT VÍRUSON ALAPUL, EZ AZT JELENTI, HOGY NEM ÉLŐ, LEGYENGÍTETT, HANEM ELÖLT KÓROKOZÓKAT ALKALMAZVA TANÍTJÁK BE AZ IMMUNRENDSZERT.A módszert már régóta alkalmazzák, többek között az influenzaoltás is így működik. Előnye, hogy biztonságosabb, ám nem ad olyan hatékony védelmet, mint a legyengített változat, ezért idővel ismétlő oltásra lehet szükség.

Az egészséges felnőtteket célzó 2-es fázisú klinikai vizsgálatok áprilisban kezdődtek Kínában. A résztvevők két hét eltéréssel két dózist kaptak az oltásból. A Sinovac közleménye szerint két héttel a második beadást követően az önkéntesek 90 százalékában megjelentek a vírust semlegesítő antitestek. Jelenleg a tesztek harmadik szakasza zajlik. A cég Kína sürgősségi programja keretében önkéntes alapon felajánlotta az oltóanyagot dolgozóinak is, akik közül csaknem háromezren éltek a lehetőséggel.

A Sinovac augusztus végén kezdte meg a koronavírus-vakcina gyártását, a kapacitása pedig meghaladja az évi 300 millió dózist.

mRNA-1273

Az USA Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézete és a Moderna gyógyszercég által fejlesztett mRNA-1273 kódjelű vakcina különbözik a tradicionális oltásoktól, ugyanis

NEM ELÖLT VAGY LEGYENGÍTETT KÓROKOZÓKKAL, HANEM A VÍRUS ÖRÖKÍTŐANYAGÁNAK EGY KULCSFONTOSSÁGÚ RÉSZÉVEL, ÚN. HÍRVIVŐ RNS-EL (MRNS) VÁLTJÁK KI AZ IMMUNVÁLASZT.

Az mRNS alapú védőoltásoknak több előnyük is van: gyorsabb és egyszerűbb előállítani őket, emellett - mivel nem tartalmazzák a vírus komplett génállományát – fertőzést sem okoznak, tehát biztonságosabbak.

A Moderna készítménye július 14-én lépett a klinikai próbák első fázisába, összesen 45 embernek adták be a kísérleti oltóanyagot. A The New England Journal of Medicine című szakfolyóiratban publikált eredmények szerint az összes érintettnél megjelentek a semlegesítő antitestek. A vakcina biztonságosnak bizonyult, ugyanakkor a résztvevőknek több mint a fele számolt be mellékhatásokról, melyek az influenzaoltások beadása során fellépő jellegzetes tünetek voltak – főként fej- és izomfájdalom, szédülés, hidegrázás.

A klinikai tesztek harmadik fázisát 30 000 önkéntes részvételével már megkezdték, az első eredményeket novemberre várják a szakemberek.

Ad5-nCOV

A CanSino Biologics és a Pekingi Biotechnológiai Intézet fejlesztése részben hasonlít az Oxfordi Egyetem megoldásához, azzal a különbséggel, hogy

ITT NEM MAJMOKAT, HANEM EMBEREKET FERTŐZŐ, DE ALAPOSAN LEGYENGÍTETT, KORLÁTOZOTT FERTŐZŐKÉPESSÉGŰ HUMÁN ADENOVÍRUST HASZNÁLNAK VEKTORKÉNT.

A 2-es fázisú klinikai vizsgálat eredményei a The Lancet július 20-i számában jöttek ki. Az 508 véletlenszerűen kiválasztott önkéntest magába foglaló vizsgálat alapján a második dózis beadását követően a beoltottak 90 százalékában jelent meg T-sejtes immunválasz, 85 százalékukban pedig antitestek is termelődtek. Komolyabb mellékhatásról a tanulmány nem számolt be, az érintettek többségénél (74 százalékánál) láz, fáradtság és végtagfájdalom jelentkezett. Szaúd-Arábia augusztusban jelentette be, hogy az arab országban nagyszámú résztvevővel megkezdődik az Ad5-nCOV tesztelésének harmadik fázisa, de a szert már a kínai katonáknál is alkalmazzák.

A CNBG vakcinái

A Sinopharm kínai állami gyógyszergyártó vállalat (rövidítve CNBG) két oltóanyagot is tesztel, mindkettő inaktivált SARS-CoV-2-vel készítené fel az immunrendszert a védekezésre. Az 1-es és 2-es fázisú vizsgálatok eredményei augusztus 13-án jöttek ki a JAMA folyóiratban, előbbiben 96, utóbbiban 224 véletlenszerűen kiválasztott felnőttön próbálták ki a készítményt.

A VIZSGÁLAT VÉGÉN AZ ÖSSZES RÉSZTVEVŐBEN TERMELŐDTEK ANTITESTEK, KOMOLYABB MELLÉKHATÁSOK SZERENCSÉRE SENKINÉL SEM JELENTKEZTEK.

A leggyakoribb tünetek a szúrás helyén tapasztalható fájdalom és a hőemelkedés voltak.

A 3-as fázisú klinikai próbák már elindultak, a vakcinát jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Peruban, Marokkóban, Argentínában és Jordániában tesztelik. A vizsgálatban mintegy 50 000 alany vesz részt. Habár a próbák még folynak, a kínai sürgősségi programnak köszönhetően már több százezer embernek adták be a készítményt. A vakcinát a fertőzésveszélynek leginkább kitett egészségügyi dolgozók igényelték. A South China Morning Post című hongkongi lap szerint az ellenszerek használatát követően senki nem fertőződött meg, így az oltást hatásosnak ítélték.

A Pfizer vakcinája

Akárcsak a Moderna, a Pfizer és a német BioNTech közös vakcinája is a vírus genetikai alkotóelemét, a hírvivő RNS-t használja az immunrendszer felkészítéséhez. A klinikai vizsgálatok első két fázisának előzetes eredményeit a kutatók a medRxiv weboldalon mutatták be, a szakmai lektorálás tehát még várat magára. A jó hír, hogy akárcsak a többi oltóanyagnál, itt sem jelentkeztek komolyabb tünetek, a beoltottakban az antitestek száma 1,8-2,8-szer magasabb volt, mint azokban, akik felgyógyultak a betegségből. Később a Pfizer bejelentette, hogy a résztvevők szervezete specifikus T-sejteket is termelt a koronavírus ellen.

A klinikai próbák harmadik szakasza augusztusban kezdődött, az első eredmények októberben várhatóak.

Ad26

A Johnson & Johnson Janssen Gyógyszeripari vállalata gyengített adenovírussal kísérletezik. Az adenovírus itt is vektor, vagyis a SARS-CoV2 tüskefehérjéjét kódoló genetikai információt építik be a kórokozóba, és ezzel készítik fel a szervezetet a koronavírus elleni védekezésre. A preklinikai vizsgálatok során rézuszmajmokat oltottak be a védőoltás prototípusával.

A KUTATÓK HÉT KÜLÖNBÖZŐ VAKCINAVERZIÓT TESZTELTEK, EBBŐL VÁLASZTOTTÁK KI AZT AZ EGYET, AMI A LEGINKÁBB FELPÖRGETTE AZ ANTITESTEK TERMELÉSÉT A FŐEMLŐSÖKBEN.

A klinikai vizsgálatok első fázisai még folynak, összesen 1045 embert tesztelnek. A résztvevők kora 18 és 55 év között van, de a tesztbe bevonták a 65 év felettieket is. A Johnson & Johnson közleménye szerint vizsgálni fogják a vakcina biztonságosságát, a lehetséges mellékhatásokat, valamint természetesen annak hatásosságát is.

A klinikai próbák harmadik szakasza szeptemberben indul.

Szputnyik V

Az orosz vakcina, amely most polgári forgalomba került,INFORMÁCIÓK SZERINT EGY GYENGÍTETT ADENOVÍRUST TARTALMAZ, EBBE A KÓROKOZÓBA ÜLTETTÉK BE A SARS-COV-2-RE JELLEMZŐ GENETIKAI ELEMEKET.

A Lancet folyóiratban szeptember 4-én megjelent tanulmány előzetes eredményei szerint

A SZPUTNYIK V IMMUNVÁLASZT VÁLTOTT KI, ÉS NEM LÉPTEK FEL SÚLYOS MELLÉKHATÁSOK.

A június 18. és augusztus 3. között zajlott vizsgálat során 76 egészséges, 18 és 60 év közötti önkéntesnek adták be a szert.

Mihail Murasko egészségügyi miniszter hétfőn kiadott közleménye szerint az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik szakasza ezen a héten kezdődik meg a moszkvai poliklinikákon, 40 ezer önkéntes bevonásával. Az orosz főváros hétfőn arról adott ki tájékoztatást, hogy a kísérletben való részvételre mintegy 25 ezren jelentkeztek. Ezzel az első tétel polgári forgalomba került.

forrás: origo.hu
kép: AFP/NOEL CELIS