Mekkora szerepe van az edukációnak, azaz a nevelésnek a munkaerőpiacon? Különbözik-e ebből a szempontból női és férfi munkavállaló? Miben más a nők oktatása? Mennyire van hatással a gyermekvállalás a nők karrierjére? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek szóba azon a szakértői beszélgetésen, amelyet a 6. Vas Népe Állásbörzén rendeztek a Család és Karrierpont jóvoltából.
Szekeres Nóra műszaki és tűzvédelmi szakember, Bognár Balázs, az ADA körmendi bútorgyárának cégvezetője, Lenkai Nóra, az ELTE Savaria Egyetemi Központ irodavezetője és Lovassi Alexandra munkaerőpiaci tanácsadó ült egy asztalhoz, hogy Jagodits Zsuzsa moderátor segítségével megválaszolják ezeket a kérdéseket. Nemtől függetlenül mindnyájan egyetértettek abban, hogy a nők –ahogy az élet sok más területén – a tanulásban is kitartóbbak, ugyanakkor egy jó beosztásban vagy vezetői pozícióban lévő nőnek többszörösen kell bizonyítania tudását, alkalmasságát. – Nem emlékszem olyan esetre a tűzvédelmi szakról, hogy a lányokkal engedékenyebbek voltak, olyan női oktatóra viszont igen, akinél nekünk sokkal nehezebb volt levizsgázni – mesélte Szekeres Nóra. Bognár Balázs az ő cégüknél úgy tapasztalja: ha a nő fizikálisan képes elvégezni a feladatot, akkor ugyanolyan teljes értékű munkaerő. – A nőnek 120 százalékon kell teljesítenie, hogy megkapja azt az elismerést, amit a férfi – fogalmazott. Lenkai Nóra arról beszélt, hogy folyamatosan emelkedik a felsőoktatásba jelentkező nők száma, ma már csak a mezőgazdasági, a műszaki és az állatorvosi szakon vannak többségben a fiúk. Ennek ellenére ő úgy érzi, a nőknek később többet kell nyújtania.
– A nőnek több fronton kell helyt állnia, hiszen a munka mellett ott van a család, netán a gyermek(ek). Egy nőnek az egész karrierjére hatással van, hogy vállal-e gyermeket, s ha igen, mikor – mondta Lovassi Alexandra munkaerőpiaci tanácsadó. Hozzátette: a nőknek erre tudatosan kell készülniük, az otthon töltött időt pedig fejlődésre, fejlesztésre (is) kell használniuk. A többiek is egyetértettek vele abban, hogy a nők számára szerencsésebb lenne a 4-6 órás munkaidő, de az ezért járó fizetés nem mindig elegendő a család számára. Külföldön már népszerű a feladatközpontú munkarend, de nálunk ez még gyerekcipőben jár. Addig marad az önképzés, átképzés és a tudat: a családos anyuka megtanulja jól beosztani az idejét.
