A hazai vizsgálatok eredménye szerint a művészetterápiás hatású foglalkozásokra építő Blum-szemléletben nevelkedő gyermekek kreatívabbak, innovatívabbak és jobban alkalmazkodnak az új helyzetekhez, miközben a matematikai és íráskészség fejlettsége terén sem mutatnak elmaradást. A programot gondozó alapítvány által elindított képzéseken eddig félezer pedagógus végzett, a nevelési program különböző elemeiben 1600 óvoda és 310.000 család vett részt.
„A Blum program legfontosabb jellemzője, hogy a gyermek személyiségére épül, célja pedig annak tiszteletben tartása, megismerése. A szülő így azt élheti meg, hogy a pedagógust nem csak egy-egy készség érdekli, hanem a gyermeket a maga komplexitásában igyekszik megismerni. Ezáltal bizalmi légkör alakul ki a család és a pedagógus között, ami a gyermek számára is megnyugtató” – mondta Futó Judit, gyermek- és ifjúsági szakpszichológus, neuropszichológus a program másfél évtizedes működése alkalmából rendezett szakértői kerekasztal-beszélgetésen, Budapesten.
„A kezdeményezés másfél évtizeddel ezelőtt a duci óvodásokat célzó Gondolkodj Egészségesen! programmal indult, de kiderült, hogy csupán a nevelés egyetlen területére koncentrálva nem érhető el eredmény. Ezzel alakult ki az átfogó, új, nem csak az egészségről szóló program” – emlékeztetett Molnár Erzsébet, a hazai drámapedagógia jeles alakja, Bácskai Mihály özvegye.
„Rendkívül fontos, hogy a program jól használható eszközöket ad a pedagógusok kezébe, hiszen csak a boldog, kreatív pedagógus tud olyan gyereket nevelni, aki képes alkotó felnőtté válni” – emelte ki Török Judit, a Blum program szakmai projektfelelőse.
Kiemelkedő eredmények Nagykovácsiban és a VIII. kerületben is
A Nagykovácsi Kispatak Óvodában immár három Blum-csoport működik és ebben az intézményben végezték el a program hatásmérését is.
„A 2016-2017-es óvodai nevelési év során elvégzett hatásmérés keretében mindhárom érintetti kört, azaz a gyerekeket, szülőket és ővódapedagógusokat is megvizsgáltuk. A legfontosabb eredmény, hogy azok a gyerekek, akik Blum-szemléletben nevelkedtek, jóval kreatívabbak és együttműködőbbek voltak, továbbá normaszegéssel vagy erkölcsi dilemmával szembesülve sokkal inkább alkalmazták az ún. helyreállító, resztoratív megoldásokat anélkül, hogy erre bárki megkérte volna őket” – mondta Bakonyi Eszter szociológus, tanár, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság piackutatója, a Blum program hatásmérésének irányítója. „Az óvodapedagógusok esetében azt tapasztaltuk, hogy a kontrollcsoporthoz képest intenzívebb volt a szülőkkel történő kapcsolattartás, továbbá a másság kapcsán toleránsabbnak, elfogadóbbnak bizonyultak. Ha a szülök azzal a kérdéssel szembesültek, hogy egy otthoni trauma, pl. válás miatt a csoportban apatikussá vagy agresszívvé váló gyerek problémájával kinek is kellene foglalkoznia, a programban résztvevők nagyobb arányban szavaztak arra, hogy a közösségnek is segítenie kell a megoldásban, míg a kontrollcsoport tagjai szerint ezt inkább az érintett családnak kell rendeznie.”
Nem csak a jó környezetből érkező gyermekek és családjuk esetében használható eredményesen a Blum-szemlélet, hanem a nehezebb körülmények között élő óvodások körében is.
„Óvodánkban a gyerekek többsége hátrányos helyzetű családból érkezik, így nagy szükség van olyan eszközökre, amivel az ő szüleik is megszólíthatók, bevonhatók, elérhetők” – mondta Kocsisné Juhász Éva, a VIII. kerületi Napsugár Tagóvoda vezetője. „A Blum program amellett, hogy egyaránt tud támogatást nyújtani az óvónőknek és a szülőknek, a szociális kompetenciák és értelmi képességek terén is előnyösen hat a gyermekek fejlődésére. Abban is segít, hogy a gyerekekre zúduló információáradatban megtalálják azokat az összefüggéseket, amelyekhez sokszor még az Y generációs szüleiknek sincsenek meg a maguk eszközei.”
Kulcs az önbecsüléshez és az időskori mentális egészséghez
„A Blum program különlegessége a tudományos megközelítés és a hatásmérés” – hívta fel a figyelmet Bertrand Schoentgen neuropszichológus, a franciaországi Alois Alapítvány kutatója. „Alapítványunk azt vizsgálja, hogy miként lehet már gyermekkorban tenni azért, hogy csökkenjen az időskori mentális betegségek, pl. a demencia kialakulásának esélye. Tapasztalataink szerint 10 gyerekből 1-2 mutat idegrendszeri zavart (pl. diszlexia, figyelemzavar, stb.), és ha ezt nem ismerjük fel időben és nem foglalkozunk vele, az kihat majd a felnőtt életére, önbecsülésére, a társas kapcsolataira, a munkához és az élethez való hozzáállására is. Rendkívül fontos a környezet szerepe: ha itt változást érünk el, akár irodalmi, akár más művészeti eszközzel, azaz ha egy gyerek minél korábban hall történeteket, vesz részt művészeti tevékenységben, annál jobbak az esélyei a megfelelő kognitív fejlődésre.”
Az alapítvány további terveiben két fő csapásirány szerepel: egyrészt szeretnék kidolgozni, miként lehetne a pedagógusokat jobban integrálni, hogy időben észrevehessék a kognitív problémák korai jeleit, másrészt olyan európai adatbázist hoznának létre, amelyből az egyes országokra lebontva kiderülne, hogy egyes környezeti elemek - pl. a számítógép előtt töltött idő, meséléssel töltött idő, stb. - hogyan befolyásolják a gyerekek kognitív fejlődését.
***
A Blum programról
Az immár 15 éve működő Gondolkodj Egészségesen! által jegyzett program gyakorlata a kézművesség, bábozás, zenélés, tánc, mesélés, dramatizálás, összművészeti óvodai alkalmazásán alapul. A különböző művészeti ágak komplex óvodai gyakorlása hatással van a gyerekek önfejlődésére és a gyermeki közösség összekovácsolására is – mindezt a 21. század kontextusában, a digitális kultúra hatásaira is reagálva. A képzések kiegészülnek a szülők, családok és az óvoda együttműködésről, partnerviszonyon alapuló kapcsolatáról szóló workshopokkal is. A program névadója Blum Mihály, az országos hírű drámapedagógus, Bácskai Mihály nagyapja.
A Blum program szakmai hátterének kidolgozásában jelentős részt vállalt Dr. Bakonyi Anna pedagógia szakértő, akinek nevéhez a reformpedagógiák, a sokszínűség és különbözőségek elfogadása, a „más” gyermek, a nyomon követés és a szabad játék fűződnek.
Az óvodában, ahol a Blum program szemléletében foglalkoznak a kicsikkel, hatásméréseket is végeznek, így ma már számokban is jól kifejezhető a program gyakorlati eszköztárának számos pozitív hatása. Ez a munka új óvodák, új csoportok bevonásával folytatódik. A képzéseken eddig félezer pedagógus vett részt, a nevelési program különböző elemei 1600 óvodát és 310.000 családot érintettek. A most záruló nevelési évben a Blum hét összművészeti programjában közel 1000 intézményben 55.000 gyermek vett részt, 2018 őszétől három intézmény 4 csoportjában indultak Blum-csoportok. Jövőre legkevesebb 12 óvodai Blum-csoport indulásával számol az alapítvány, az idei Blum hét (november 25-29) esetében pedig újra 55.000 gyermek bevonása és részvétele a cél.
