A május elsejei felvonulók köszöntése ezekben az években egy tribünről történt, ahol a köszöntőbeszédek is elhangzottak a hatalmas tömeg előtt. Az emberek a környező városokból és falvakból is felutaztak Szombathelyre, hogy részesei lehessenek a felvonulásnak.

Idősek és fiatalok sokszor az eső ellenére is mosolyogva vonultak a Felszabadulási Emlékműtől indulva. Külön csoportokban vonultak az emberek, sokan lobogókkal, transzparensekkel felszerelkezve lépkedtek az utcákon. A gyárak dolgozói is tiszteletüket tették, apró úttörők és kisdobosok masíroztak a város lakói előtt.

Volt olyan év, amikor két teljes órán át vonult a tömeg, egy csoport májusfákat vitt magával az alkalom miatt, a hangulatot pedig egy népizenekar muzsikája szolgáltatta. A szinte karneváli hangulatban mindenki olyan ruhákba öltözött, hogy már első ránézésre kiderüljön, a vonulók melyik csoportjához tartozik az illető.

A felvonulás után legtöbbször kultúrprogramokkal folytatódott a majális. Emellett a lacikonyha, a céllövölde, a körhinta és az ajándékos sátrak is nagy szeretettel vártak mindenkit, az emberek pedig ezt kihasználva mindenhova benéztek, így hömpölygő áradattá változtatva a helyszíneket.

Köszönjük a Berzsenyi Dániel Könyvtár dolgozóinak a segítséget!