A megyei jogú városok múlt heti hódmezővásárhelyi fórumán tárgyaltuk meg Áder János köztársasági elnök felhívását és elfogadtuk el is fogadtuk azt. Mint ismeretes, Al Gore amerikai ex alelnök mozgalmat indított, melynek célja, hogy 1 milliárd támogató bevonásával megállítsa a Föld klímájának veszélyeztetését. A kezdeményezéshez csatlakozva, decemberig 2 millió magyar támogatót szeretne megnyerni Áder János is - hívta fel a figyelmet a csütörtöki sajtótájékoztatón Puskás Tivadar.
A szombathelyi polgármester azt mondta, hogy a mostani felhívás célja kettős: mindenki figyelmét a veszélyekre irányítani, ezért a környezetvédelemmel és a széndioxid kibocsátás csökkentésével ezeket megelőzni, emellett minél több embert arra kell buzdítani, hogy regisztráljon és támogassa a mozgalmat.
Ezt követően Puskás Tivadar polgármester is regisztrált a www.elobolygonk. hu weboldalon, majd a sajtó jelenlévő munkatársaival együtt kitöltötte a honlapon megtalálható 13+1 kérdésből álló klímavoksot is.
A párizsi klímacsúcs előtt
Csaknem 200 ország vezetői gyűlnek majd össze a francia fővárosban azért, hogy az ENSZ égisze alatt zajló klímatárgyalások keretében egy 2021-től érvényes szabályrendszert fogadjanak el a világ összes országa számára.
A párizsi klímacsúcs döntő lépést jelenthet az emberiséget fenyegető veszély megoldásában. Al Gore – az Amerikai Egyesült Államok Nobel-díjjal kitüntetett volt alelnöke – vállalta, hogy egymilliárd ember támogatását gyűjti össze. Kezdeményezése arra irányul, hogy klímánk védelme érdekében egységre és cselekvésre ösztönözzük világunk 2015 decemberében Párizsban összegyűlő vezetőit. Ezt a nemes célt magam is támogatom. Ezért Magyarország köztársasági elnökeként arra kérem Önt, hogy egyetértése esetén klímavoksával csatlakozzon ahhoz a reményeink szerint egymilliárd emberhez, akinek szavát minden ország vezetőjének figyelembe kell vennie a párizsi klímacsúcson. Emeljük fel közösen a hangunkat!
A párizsi megállapodás a jelenleg érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyvet hivatott leváltani, amely csak fejlett ipari országok számára – azok közül sem mindegyikre – állapít meg klímavédelmi kötelezettséget.
A Kiotóban kialakított rendszer alkalmatlan a globális felmelegedés megfékezésére, ugyanis több mint 150 országot – köztük a világ három legnagyobb kibocsátójának számító Kínát, Egyesült Államokat és Indiát – nem kényszeríti károsanyag-kibocsátásuk visszafogására. A leendő párizsi megállapodás célja, hogy az ipari forradalomkor mért szinthez képest 2 Celsius fok alatt tartsa a légkör felmelegedésének mértékét. A tudóstársadalom szerint ugyanis ez az a mérték, amivel a felmelegedés hatásai még kezelhetők.
Gleccserek, tengerparti városok és szigetek tűnnének el, felgyorsulna növények és állatok kihalása, szélsőséges éghajlati viszonyok alakulnának ki, és súlyos járványok pusztítanának ott is, ahol ilyen egészségügyi kockázatokkal eddig nem kellett számolni. A párizsi klímamegállapodás az utolsó esély arra, hogy ezt a katasztrófát megelőzzük. Hat éve a világ vezetői Koppenhágában kísérletet tettek egy hasonló megegyezésre, de akkor kudarcot vallottak. Ha az idén nem sikerül egy egész világra kiterjedő egyezményt tető alá hozni, akkor az egyre inkább felgyorsuló globális felmelegedés visszafordíthatatlanná válik.
Az új klímaegyezménynek több komponensből kell felépülnie. Kulcseleme, hogy minden ország számára korlátozza majd a klímaváltozást okozó gázok kibocsátását. Az úgynevezett üvegházhatású gázok (köztük a szén-dioxid) kibocsátásának csökkentését a gazdagabb országoknak rögtön el kell kezdeniük, s a szegényebb államok némi türelmi idő után indulnának hasonló irányba. A megállapodás további kulcseleme egy pénzügyi alap feltöltése, amelyből fejlődő országok részesülhetnek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásuk támogatására. Várhatóan az egyezség része lesz a klímaváltozás megfékezését elősegítő nemzetközi technológiai együttműködés feltételeinek kidolgozása és elfogadása.
