Országszerte tartottak Színházak éjszakáját, így a szombathelyi Weöres Sándor Színház is bekapcsolódott a rendezvénybe, de ennyi színházbarátot ritkán látunk egyszerre.

A kora esti órákban megleshettük, hogy készülnek a díszletek: apró maketteket állítottak ki, amik korábbi darabok háttereként szolgáltak: A nők ketrece, a Black Comedy, a Makranczos Kata: avagy a hárpia megzabolására vagy Az ügynök halála miniatűr részletei voltak előttünk.  Közben pedig bele sem tudunk gondolni, mennyi élmény, mennyi  meghatározó pillanat kötődik hozzájuk…

Kicsivel arrébb éppen a Nyolc nő egyik karakterére sminkeltek ki egy lelkes jelentkezőt.  Bálint Éva Augustine nénije elevenedett meg a szemünk előtt, Takács Katalin sminkes jóvoltából. Később egy még bátrabb néző pedig Conchita Wurst bőrébe bújhatott. Katalin back stage részleteket is elárult: megtudtuk, Nagy Cili nagyon rövid idő alatt megtanulja magát kisminkelni egy-egy szerephez, a férfiaknál pedig azért akarnak fennakadások.

Mi legjobban mégis a nyílt próbákat élveztük. Bekukkanthattunk a nagyszínpadra a Horgas Ádám rendezte: Ahogy tetszikre és az igazgatói irodában a Nagy Cili keze munkáját dicsérő A Grönholm-módszerre. A legrosszabb az volt bennük, hogy simán végig akartuk ülni az egészet, de mindkettőnél csak egy-egy csipet ízelítőt kaptunk a készülő produkciókból. Szóval rendesen elhúzták az orrunk előtt a mézesmadzagot…

Fontos pontja volt még az estének, hogy a színház dolgozóinak munkáiból egy kiállítás is nyílt, amit Jordán Tamás igazgató és Czetter Ibolya nyitottak közösen. A térben festmények, rajzok, ékszerek, fotók, ruhák, fatárgyak, és egyéb érdekességek láthatóak. Művészet kint is, bent is, így szeretjük ezt.