Pontosan öt évvel ezelőtt, 2011. április 25-én lépett érvénybe Magyarország új Alaptörvénye. Az évforduló alkalmából ünnepi emlékülésre hívták az előző ciklus képviselőit. A parlamenti szavazáson részt vett Puskás Tivadar polgármester is.

„Öt évvel ezelőtt alkotta meg Magyarország Országgyűlése az új Alaptörvényünket, amelynek szavazásánál jelen voltam, felemelő érzés volt. 2011. április 11. délben írta alá a Köztársasági Elnök úr a törvényt, most, öt év múlva azokat a képviselőket hívták meg egy emlékülésre, akik az akkori parlamenti szavazáson részt vettek. Megható volt ismét ott lenni. Kövér László házelnök úr köszöntőjét követően Trócsányi László igazságügyi miniszter, Dr. Darák Péter a Kúria elnöke, Schmitt Pál akkori Köztársasági elnök, Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Szájer József, aki gyakorlatilag az Alaptörvény szülőatyjának tekinthető és Orbán Viktor miniszterelnök úr mondtak beszédeket.

Egy ajándékcsomagot kaptunk, benne egy kongresszusi összefoglaló könyvvel, valamint az első napi bélyeggel és annak pontosan öt évvel későbbi pontos másával. A különbség csak a bélyegző dátumában fellelhető, illetve most a "Magyarország új Alaptörvénye" felirat helyett "Ötéves Magyarország Alaptörvénye" írás olvasható" - számolt be Szombathely polgármestere az eseményről a Frisss.hu-nak.

Az alaptörvény kihirdetése óta eltelt öt év távlatából az látszik, hogy a viták lángja kialudt, és az alaptörvény minden szempontból betölti a rendeltetését - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az MTI-nek.

    A házelnök beszédében emlékeztetett: az alaptörvény elfogadása óta eltelt időben e törvény alapján demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak. Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer bizonyította működőképességét - jelentette ki.

    A magyar alaptörvénynek a lényegi kérdésekben adott válaszaival kapcsolatos vitákban a nemzeti és a globalista paradigma küzdelme tükröződik, az alaptörvény hivatkozási ereje, üzenete, hatásai messze túlmutatnak Magyarország határain - vélekedett Kövér László.

    Kifejtette: Magyarország első írott alkotmányát 1919-ben a bolsevikok írták, a másodikat 1949-ben fogadták el, és ismét a kommunista uralmat volt hivatott közjogi értelemben is megalapozni - idézte fel. Az első írott magyar alkotmány "bolsevik tollbamondás révén íródott, nemzeti és demokratikus legitimáció nélkül", a második szovjet mintát követett, demokratikus magyar legitimációval nem rendelkezett - magyarázta.

    A házelnök kifejtette: 1989-ben "a demokratikus választási legitimációval nem rendelkező kommunista hatalom, valamint a demokratikus választási legitimációt akkor még szintén nélkülöző politikai ellenzéke a rendszerváltoztatásnak nevezett politikai alkuban" ideiglenes jelleggel újraírta az 1949-es alkotmányt, egy harmadik írott alkotmányt adva Magyarországnak. A kommunista hatalom képviselői azt remélték, hogy a rendszerváltoztatásban mentesülnek a jogi és erkölcsi számonkéréstől, és hatalmuk egy részét átmenthetik. A rendszerváltoztató ellenzék pedig azt, hogy Magyarországon ismét demokratikus politikai rendszer alakítható ki. Hozzátette: mindkét fél reményei beváltak.

    Kövér László kitért rá: Magyarország, a kelet-közép-európai térségben utolsóként, 2011-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados parlamenti többsége révén elfogadta az új alaptörvényt.

    Hangsúlyozta: a lényeg, hogy milyen válaszokat adunk a három alapkérdésre: mi az állam szerepe, kik alkotják az államot, milyen alapidentitás köti össze az államot és a területén élőket. 1919-ben és 1949-ben az adott geopolitikai helyzetekben létrejött diktatúrák keretei között az alkotmányozók a kommunista nemzetközösség politikai paradigmájában adták meg a válaszokat. 1989-ben az alkotmány szövegezői a liberális demokrácia politikai paradigmájában találták meg a válaszokat. Mint mondta, később kiderült, hogy a 21. század első évtizedének végére olyan új politikai paradigmában kell kialakítaniuk Magyarország helyét, amely hosszú évtizedekre meg fogja határozni a világ, Európa és benne Magyarország sorsát: a nemzeti szuverenitás és a globalitás feszültségének paradigmájában.

    Kövér László szerint ebben a helyzetben az alaptörvény támogatóinak és ellenzőinek egymást kizáró válaszaik vannak, és ezekben az ellentétes válaszokban parázslik az alaptörvény miatti szembenállás lényege. Az állam szerepét az alaptörvény támogatói abban látják, hogy képviselje, védje és érvényesítse a magyar érdekeket a globális erőtérben, az alaptörvény ellenzői szerint az állam feladata Magyarország integrálása a globalista érdekek rendszerében. Az alaptörvény támogatói szerint a magyar államot a magyar nemzet mint sorsközösség alkotja, az ellenzői semmiféle magyar sorsközösségben nem hisznek. Az alaptörvény támogatói szerint az ezeréves keresztény gyökerek, a magyar történelmi múlt, nyelv és kultúra éltetik a magyar nemzeti identitást, az alaptörvény ellenzői szerint azonban a nemzeti identitás alapelemeit megerősítő alaptörvényi preambulum, a Nemzeti Hitvallás a nemzeti öndicsőítés, önsajnálat és önmentegetés legrosszabb hagyományát építi be az alkotmányba - magyarázta.

    A házelnök megjegyezte: az alaptörvény külföldi bírálói magyarországi társaikhoz hasonlóan a globalista paradigma jegyében fogalmazták meg kritikájukat.

    Kövér László kiemelte: az alaptörvény alkotói, támogatói és védelmezői hisznek a nemzeti államokban és a nemzeti identitásokban, abban, hogy "a nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok léte és rendje képes szavatolni a hatékony európai együttműködést". Hisznek abban, hogy Európa érdekérvényesítő erejének növeléséhez szükséges az európai identitás erősítése, amely önazonosság "csak a keresztény gyökereit nem megtagadó európai nemzetek önazonosságának összességén alapulhat" - mutatott rá.

    Hangsúlyozta: Magyarország jövője és szuverenitása attól függ, hogy megerősíthető-e az alaptörvény által adott válasz mögött felsorakozó tudatos, felelős és cselekvőképes magyar demokratikus többség.

    Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntőjében kiemelte: az öt évvel ezelőtt kihirdetett alaptörvény Magyarország első olyan írott alkotmánya, amelyet a magyar választók akarata szerint létrejött, demokratikusan választott parlament fogadott el. "Ezért egy demokratának még tartalmi egyet nem értés esetén is üdvözölni illik jogrendünk megújított és demokratikus legitimációval megerősített fundamentumát" - mondta a fideszes politikus.

    A rendszerváltozás utáni alkotmányból szerinte éppen az hiányzott, ami egy alkotmányt nem csupán a jogszabályi hierarchiában emel minden más törvény fölé: így hiányzott belőle, hogy identitást tükrözzön, azonosulást kínáljon és az, hogy a politikai nemzet minden polgárának viszonyítási pontot jelentsen.

    Gulyás Gergely úgy fogalmazott: az alaptörvény elfogadásával önálló életre kelt, "a módosítás kompromisszumkényszerével visszavonhatatlanul kikerült szerzői hatóköréből".

   Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, az Országházban.

    A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek, "ilyen politikát sem a törvényhozás, sem a kormány alkotmányosan nem gyakorolhat" - mondta.

    Kiemelte: a Schengen 2.0 akcióterv megalkotásával is a magyar polgárok biztonságának megóvása iránti alkotmányos kötelezettségének tett eleget a magyar kormány. A külső határokat meg kell védeni, azok eljárását pedig, akik Európába akarnak jönni, az unión kívül, zárt, őrzött körülmények között kell elvégezni - erősítette meg a kormányfő.

    Az is joggal várható el szerinte, hogy az illegális bevándorlókat halogatás nélkül küldjék vissza biztonságos származási helyükre vagy biztonságos tranzitországba. Szorgalmazta továbbá, hogy csak feltételekhez kötött fejlesztési és vízumpolitikát folytassanak az Európán kívüli országok irányába.

    Orbán Viktor fontosnak nevezte azt is, hogy a népesedési és munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük.

    A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a kormányfő szerint "tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem". Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével.

    A miniszterelnök azt is az alkotmányosság kérdéséből vezette le, hogy - mint mondta - míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Európát "cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi". E különbség okát abban látja, hogy Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye, a magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hol vannak és hová tartanak, "ezzel szemben Európa tagadja, honnan jött, és nem akarja beismerni, hova tart".

    A számok alapján szerinte az EU-nak a világ vezető hatalmának kellene lennie, ehhez képest "csak belső önmarcangolásra futja", amit jól mutatnak a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, gyakran alkotmányos jellegű támadások.

    Az EU alapszerződésével szemben úgy tűnik - fogalmazott -, hogy az unió az intézményeiből áll, és a tagállamoknak ezeket kell segíteniük. Véleménye szerint ez a válasz arra, hogy az EU miért nem képes felszínre hozni a benne rejlő lehetőségeket.

    Orbán Viktor hosszan beszélt az alaptörvény öt évvel ezelőtti megalkotásának körülményeiről is. Úgy fogalmazott, az alkotmány nem tudományos vitában, hanem csatában, egy nagy politikai küzdelemben született meg, amelynek "mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei". E győzelemmel pedig - folytatta - Magyarország és polgárai egy szilárd alapot nyertek az életükhöz, ami megalapozhat egy felívelő korszakot.

    Felidézte, hogy az alaptörvény elfogadását megelőzte egy konzultáció, és az azon kialakult többségi véleményt kivétel nélkül érvényesítették. Ezek között voltak olyanok is - mondta -, amelyekkel személy szerint nem értett egyet. Példaként említette a gyermekek után járó szavazati jog tervét.

    A miniszterelnök arról is beszélt, hogy "erősek voltak a szirénhangok", amelyek azt akarták elérni, hogy Magyarország ne erőltesse - különösen ne a kormányzati ciklus elején - az alkotmányozást, mert ez hátrányosan érintheti a magyar európai uniós elnökséget. "Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki ellenállt ezeknek a szirénhangoknak, és megértette, hogy (...) a politikában az időzítés legalább olyan fontos, mint a tartalmi kérdések" - mondta.

    A kormányfő hozzátette, pontosan tudták, milyen támadások lesznek az alkotmányozás miatt. Ezért köszönetet mondott az akkori köztársasági elnöknek, a mostani ünnepségen is részt vevő Schmitt Pálnak, mert ő szintén tudta, milyen következményei lesznek az aláírásának. "A külső és idegen erők soha nem fogják neki (...) megbocsátani. Ez egy fontos dolog, és kötelezettséget ró a mi vállunkra, mert ha ők soha nem fogják neki megbocsátani, akkor mi sohasem felejthetjük el neki" - fogalmazott.

    Orbán Viktor szerint az alkotmány körül mindig lesznek "elitviták", a magaskultúrájú Magyarországon különösképpen. "Olyan gondolkodó rétegei vannak ennek a hazának, amelyek mindig több gondolatot termelnek, mint amennyit fel lehet használni" - így magyarázta, hogy hosszabb távon is számítani lehet ilyen típusú vitákra az alkotmányról.

    Ennek ellenére lehet szilárd az alaptörvény - jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy "az alkotmány tartósságát annak valóságos politikai, gazdasági sikere alapozza meg". Vagyis szerinte ha egy felívelő korszak követi, akkor szilárd lesz az új alkotmányos rend.

    Azt az akarat kérdésének nevezte, hogy lehet-e békésen, a hatályos alaptörvényt tisztelve együtt élni, miközben az alkotmány alapjaira vonatkozó szellemi koncepciók kizárják egymást. Ehhez el kell sajátítani "a békés egyet nem értés kultúráját" - mondta, úgy fogalmazva, hogy "a demokráciában a szembenálló felek a koponyákat nem leszakítják, hanem összeszámolják".

    A miniszterelnök ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az alkotmányban lefektetett elvek nagyon lassan testesülnek meg az alacsonyabb szintű jogszabályokban, valamint a közigazgatási és bírói döntésekben. Példaként a szülőtartás intézményét említette, amelynek gyakorlati megvalósulásából eddig keveset lehetett látni.

    Darák Péternek, a Kúria elnökének szavaira reagálva Orbán Viktor megjegyezte, hogy az alkotmányos feladatmegosztás kérdésében még várhatók viták. Esedékesnek nevezte a gyülekezési jog újraszabályozását is.