Orbán Viktor Körmenden: felháborító a strasbourgi döntés

inforadio.hu • 2014. május 20., kedd •
Felháborítónak nevezte Orbán Viktor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntését, amely elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A miniszterelnök Körmenden, a Fidesz EP-választási rendezvényén, május 20-án azt mondta: felháborítónak tartja a döntést, egy újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban "a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik".
Orbán Viktor Körmenden: felháborító a strasbourgi döntés

Hozzátette: a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani ezt, és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erővel bír a bűnt elkövetők vagy az ilyen szándékkal rendelkező emberek számára.

Orbán Viktor a körmendi városháza előtt az öt körülvevő több száz szimpatizáns gyűrűjében arra biztatta hallgatóságát, hogy menjenek el vasárnap szavazni, vegyenek rész az európai parlamenti választáson.

Az EJEB kedden közzétett, elsőfokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

Orbán Viktor Körmenden, a Fidesz EP-választási rendezvényén azt mondta: felháborítónak tartja a döntést, egy újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban "a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik".

A kormányfő hozzátette: a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani ezt, és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erővel bír a bűnt elkövetők vagy az ilyen szándékú emberek számára.

A Fidesz közleményben reagált a ítéletre: a párt ragaszkodik a tényleges életfogytiglanhoz, mert a bűnözőknek a börtönben a helyük. Kiemelték: a tényleges életfogytiglan a magyar emberek döntő többségének akaratával került az alaptörvénybe. 2011-ben, az alkotmányozást előkészítő nemzeti konzultáción ugyanis a magyarok 94 százaléka támogatta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét.

A magyar emberek akaratát semmibe véve azonban - írták a közleményben - a tényleges életfogytiglan ellen is támadást indítottak Brüsszelben a szocialisták európai parlamenti képviselői, Tabajdi Csaba és Göncz Kinga javaslatára.

Az MSZP a Fidesz közleményére reagálva azt írta az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy nem Brüsszelben és nem az Európai Parlamentben találták jogsértőnek az említett passzusokat, hanem Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott elmarasztaló ítéletet, így célt tévesztett a Fidesz támadása.

A Jobbik vérlázítónak tartja az EJEB ítéletét. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője az MTI-nek kijelentette: igenis szükség van Magyarországon a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre.

"Értjük azt a logikát, hogy az ilyen ítélettel sújtott bűnözőktől nem vehetik el a reményt, de kérdem én, mi van az áldozatok reményével, az ő hozzátartozóik jogaival és végérvényesen elvett reményével" - vetette fel.

A jobbikos politikus szerint a Fidesz most bizonyíthatja, hogy nemcsak kommunikációs szinten szabadságharcos, hanem tettekben is, és nem fog igazodni a brüsszeli, strasbourgi elvárásokhoz. A kormánypárt akkor igazán szabadságharcos, ha megtartja a büntető törvénykönyvben ezt a passzust - tette hozzá.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében üdvözölte a döntést, amely - mint írták - összhangban van álláspontjukkal. E szerint az ítélet lényege az, hogy minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartása. A magyar szabályozás azonban ezt semmilyen formában nem teszi lehetővé, nem biztosít elvi lehetőséget sem a szabadulásra, így Magyarország a tényleges életfogytiglan kiszabásával megsértette Magyar László emberi jogait - közölték.

A közleményben felidézték, hogy a jogvédő szervezet 2009-ben beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), azt kérve, hogy semmisítse meg a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását lehetővé tevő rendelkezéseket. A beadványról azonban az Ab 2012. január 1-jéig nem határozott, így az eljárás megszűnt - írták.

A jogvédő szervezet a strasbourgi bíróságon Magyar László oldalán bekapcsolódott az ügybe. Mint a közleményben kifejtik, a magyar kormány álláspontjával szemben - amely szerint köztársasági elnöki kegyelemmel a tényleges életfogytiglanra ítéltek büntetése csökkenthető - azzal érveltek, hogy ennek a gyakorlata átláthatatlan, és túlságosan nagy mértékben múlik az államfő mérlegelésén.

A strasbourgi bíróság a kérelmező ügyvédje és a civil szervezet érveit fogadta el, amikor kimondta: a köztársasági elnöki kegyelem nem jelent valódi lehetőséget a szabadulásra - írták.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az MTI megkeresésére közölte: jelenleg 46-an töltik tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket, közülük 33 fogvatartott ítélete jogerős.

Magyar Lászlót 2009 decemberében ítélte el jogerősen a Debreceni Ítélőtábla rablógyilkosságért, mert az ítélet szerint társával - aki nem tényleges, de ugyancsak életfogytig tartó szabadságvesztést kapott - oly mértékben bántalmaztak két idős embert, hogy azok belehaltak a sérülésekbe. Az ítélet szerint a két elítélt mintegy harminc betörésben vett részt.

Fotó: alon.hu

közösség

további frisss

lap tetejére