Bill Gates, a Microsoft alapítója nemrég a Quartz riportjában beszélt arról, hogy a gyárakba telepített robotok bár nem élőlények, ettől függetlenül azért fizethetnének adót. A kérdés már csak azért is fontos, mert az Oxford jelentése szerint a 2023 és 2033 közötti időszakban a gépek akár az emberi munkakörök felét is átvehetik.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy az ember számos pozícióból kiszorul a sokkal gyorsabb és költséghatékonyabb automatizálás miatt. Erre erősít rá a Kinsey tavalyi jelentése, ami azt mutatja, hogy már most az emberi munkák 45 százalékát ki lehetne váltani robotokkal, vagyis a cégek számára egyre feleslegesebb az emberi munkaerő.
Persze, erre a társadalmaknak is reagálniuk kell, ami egyrészt technofób mozgalmak létrejöttét eredményezheti, másrészt pedig felértékelődhetnek a kézműves termékek, amik egyre szélesebb skálán fognak mozogni, szóval nem csak a népművészeti cserépedény lesz kézműves, meg a sör, hanem sok egyéb használati tárgyunk és élelmiszerünk is.
Hatalmas sikerágazattá válhat a biogazdálkodás is, ami sok ember megélhetését biztosíthatná, hiszen a gyártás mellett a mezőgazdaság a másik veszélyeztetett terület. A PwC 2015-ös jelentése szerint 126 milliárd dollárnyi (36,69 billiárd forintnyi) munkaerőt lehetne megspórolni drónokkal ebben a két ágazatban. Ez az a pont, ahol felmerül a kérdés, hogy akkor miből fognak élni az emberek?
A segélyezés kézenfekvő megoldás lenne, de a Föld dolgozó lakosságának feléről beszélünk, és azt még a világ legfejlettebb gazdaságai sem engedhetik meg magunknak, hogy ilyen méretekben segítsék a lakosságot pénzzel. Erre jelenthet megoldást a személyi alapjövedelem, de erre is pénzt kell szerezni valahonnan.
A gépek munkaátvétele után ideális esetben az egyes nemzetállamok lakossága válik munkanélkülivé, ezért az egyes országok kénytelenek lesznek a termékek és szolgáltatások adóterheit csökkenteni, hogy ezzel is segítsék a lakosságot. Persze a valóságban ez elszegényedő országokat fog eredményezni, ahol valóban tömeges, akár 70-80 százalékos munkanélküliségi ráta is előfordulhat.
A cégeknek viszont többszörösen kedvezhet majd a robotizáció, hiszen rengeteg munkabért terhelő járulék befizetése alól mentesülnek, és ezzel együtt egyre kevésbé fognak függni egy-egy ország gazdaságpolitikájától is. A kedvezőtlen gazdasági környezetet pedig elvándorlással hidalhatják át, hiszen egy teljesen automatizált gyárat lényegesen egyszerűbb elköltöztetni egy másik országba, mint munkásokat kényszerből felvenni, vagy plusz adók sokaságát befizetni.
Ennek egyik leghatásosabb ellenszere a jogharmonizáció lehet, főleg a gazdasági törvények és adórendszerek terén lenne szükség egységes fellépésre, így el lehetne vágni a menekülő utakat. A másik pedig az, amit Bill Gates is mond, vagyis a robotokat gyártó cégeknek nagyobb társadalmi szerepvállalást kell tenniük, sokkal nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a közjóhoz.
Az így befolyó plusz bevetélek pedig elkölthetőek lennének személyi alapjövedelmekre, közhasznú szolgáltatások finanszírozására (például: egészségügy, oktatás, infrastruktúra és közbiztonság - a teljesség igénye nélkül).
Bár a robot nem élőlény, így aligha fizethet személyi jövedelemadót, meg társadalombiztosítási hozzájárulást, de profitot termel a cégnek, amit már lehet számszerűsíteni, és adóztatni is, akár sávosan is, az elvégzett munkafolyamat fontosságához mérten. Ez szintén a kieső bevételek pótlását szolgálhatja az egyes országokban.
