Volt már szó jegyesek, lakodalmak megörökítéséről, és benéztük az esküvőkiállításra is. De milyen igények merülnek fel akkor, ha véget ér a szezon, mit kérnek az emberek egy fotóstól a mindennapokban, és milyen egy jó szakember? Erre válaszolt Szántai Balázs fotográfus, ismét vele csevegtünk.

Az esküvői szezonon kívül a családok, a párok karácsony környékén a legaktívabbak. Van babafotózás is, itt általában a szűk családi, baráti kör van jelen. Tavasszal és nyáron pedig sok az olyan fiatal, aki portfóliót kér. Van, aki a párjának, van, aki önmagának szeretne meglepetést, emléket. Ezek a fotózások többnyire külső helyszínen zajlanak, hisz a műteremmel szemben számos lehetőség, helyszín áll rendelkezésre: Kedvelt helyeknek számítanak az erdők, a mezők, a hegyek, a tavak és a romos épületek.

A fotográfia egy összetett szakma, folyamatos képzést igényel, és talán egy élet is kevés ahhoz, hogy minden szegletét kiismerjük. Az alapok azonosak, mégis szerteágazó, ezért mindenki szakosodik a számára legközelebb álló témára, stílusirányzatra. Balázs fő profilja az esküvők, a modellek és a családok, szabad idejében pedig a természet fotózása. A tapasztalatok alapján a párok hölgy tagjai szívesebben pózolnak, mint a férfiak: „rólam úgy sem lehet jó képet készíteni, nem vagyok elég fotogén” - ezek a leggyakrabban elhangzó kifogások. Az alkotó feladata nemcsak a képek elkészítése, hanem az ilyen gátlások, téves képzetek eloszlatása. Meg kell teremteni azt a közeget, ahol mindenki jól érzi magát. Ehhez elengedhetetlen a személyes találkozó, hisz itt derül ki, hogy meg van-e a közös szimpátia, elképzelés ahhoz, hogy a legtöbbet hozzák ki egymásból. A megbeszélteket szerződésben rögzítik, és a párok személyiségét, stílusát egyedi látásmóddal örökíti meg a fotográfus.

Balázs kedvenc témája az emberábrázolás, ezen belül is az esküvők, második helyen pedig a modellfotózás áll. Ez amolyan terápia, hisz esküvői szezonban kell a változatosság, olyan téma, ami kikapcsolja, feltölti a fényképészt. Ha pedig nyaralni, pihenni megy (amire évek óta nem volt példa), akkor a természet veszi át a főszerepet, azért kattintgat.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyi idő telik el aközött, hogy valaki a kezébe veszi a gépet, és azt mondja, én most fényképész leszek, és mikor van az, hogy tényleg jól csinálja. Balázs úgy gondolja, ha valaki nagyon tehetséges, akkor a megfelelő szakmai fórumokon gyorsan tudja képezni magát. Ha az újdonság varázsa és a fotózás iránti szerelem nem múlik el, akkor célszerű egy szakirányú képzést elsajátítani, hisz stabil, hosszú távon is használható alapokra csak így tud szert tenni. Emellett mindenkinek ismernie kell a kezében lévő gépet, az automatika nagy segítség, de nem helyettesíti az embert. Mindezek mellett jó adag türelem és kitartás szükséges, senkiből nem lesz pár nap alatt profi. Sokat kell tanulni, gyakorolni, tapasztalni, utána olvasni a dolgoknak. Előbb fejben kell megtervezni, látni azt, amit meg akarunk örökíteni, aztán lenyomni a gombot! A kreativitás elengedhetetlen kelléke, névjegye a fotográfiának. Egy jó fotó időtlen, egyetlen kép is mesél.