Hősök ők, a szó valódi értelmében

Szita Róbert • 2015. május 31., vasárnap •
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. Szombathelyen, a Március 15. téren emlékeztek, a szónok Ágh Péter országgyűlési képviselő volt. Az eseményen Harangozó Bertalan kormánymegbízott és Puskás Tivadar polgármester is részt vett.
Hősök ők, a szó valódi értelmében

A történelem lapjain olvashatjuk, hogy 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.

Május utolsó vasárnapján a győri Arrabona Légvédelmi Rakétaezred erre az alkalomra felállított díszszakaszának parancsnoka adott jelentést Puskás Tivadar polgármesternek, majd a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonása és a Himnusz hangjai következtek. 
Az ünnepi műsorban a Paragvári utcai általános iskola diákjai működtek közre, majd Ágh Péter országgyűlési képviselő mondta el emlékező gondolatait.

A szónok felelevenítette a 83-ik gyalogezredben és a 11-ik huszárezredben harcolt vasiak emlékét, azt, hogy miután 1914. augusztusában letették esküjüket a gyalogezred tagjai a szombathelyi Fő téren, hamar kiderült, hogy a villámháborúból világháború lett. A világháborúkban, csatákban részt vettek ,,hősök, a szó valódi értelmében" - hangsúlyozta.   
Ágh Péter az újabb világégésről, a hőstelenítésről, a kor amnéziájáról is szólt, de arról is beszélt, hogy a centenárium alkalmából a hősi emlékművek megújításáról is gondosodtak a döntéshozók. 
Kiemelte: Szombathely története bővelkedik olyan hősökben, akik jó időben, jó válaszokat adtak. Szent Kvirinről is ma emlékezünk meg, ő is ilyen hős volt – mondta.
Hozzáfűzte: nyolc rendszerváltás vihara söpört végig hazánkon, mégis megemlékezhetünk a hősökre, akik soha nem adták fel. A mi örökségünk, hogy büszkék legyünk magyarságunkra, arra, hogy lelkiismeretünk szavát követjük és rajtunk áll, hogy követjük-e példájukat.

A megemlékezés végén koszorúzást tartottak, ahol a Vas megyei kormányhivatal, a szombathelyi önkormányzat, majd a fegyveres és rendvédelmi szervezetek, a pártok, valamint a társadalmi szervezetek képviselői is elhelyezték az emlékezés koszorúit. A méltóságteljes esemény díszmenettel ért véget. 

 

kapcsolódó galéria


közösség

további frisss

lap tetejére