Manapság egyre népszerűbb az internetes vásárlás, hiszen anélkül szerezhetünk be szinte bármit, hogy egyáltalán ki kellene mozdulnunk a lakásból. Egyértelműen ez a legegyszerűbb módja a pénzköltésnek, azonban rengeteg hátulütője is van. A ruhákat nem tudjuk felpróbálni, így elég nehéz eldönteni, hogy melyik méret megfelelő, főleg úgy, hogy még a hagyományos boltok méretezésénél is eltérések lehetnek. Több online boltban már láthatunk mérettáblázatot és azt is leírják, hogy a képen látható modell milyen magas és mekkora ruhát visel, mégsem lehetünk biztosak benne, hogy az a ruha úgy áll, ahogyan mi szeretnék. Az elektronikai cuccok esetében már kevesebb a mellélövési lehetőség, ha csak nem hírhedten megbízhatatlan oldalakról rendelünk. Egyre népszerűbbek az olyan kínai webshopok is, ahol olcsó, a képekre egyáltalán nem hasonlító, rossz minőségű árut kapunk, rengeteg oldalon nevethetünk a balul elsült vásárlásokon. Összeszedtük, hogy mire figyelj az online shoppingolásnál!

Mielőtt rendelünk!

„Ismerősöm most rendelt pár hete, kilencezer körül fizetett. Nem nagyon válaszolnak neki, kérdeztem tőle, hogy miért rendel olyan oldalról, ahol se cím, se telefonszám, csak email cím?”

Internetes vásárlás esetén kérdéses lehet, hogy a terméket eladó kereskedő valóban létezik-e, megbízható-e, illetve jogosult-e gazdasági tevékenység folytatására, rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez adott esetben szükséges hatósági engedéllyel. A vállalkozó köteles tájékoztatást adni a webshopjában a(z):

• vállalkozás (cég)nevéről és címéről (székhelyéről),
• e-mail címéről, telefonszámáról és faxszámáról (ha van),
• szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,
• terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról (díjáról) és az összes járulékos költségről, (pld: a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről),
• fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről,
• panaszkezelési módjáról,
• kellékszavatosságra, termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról,
• értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról,
• jótállás fennállásáról, annak feltételeiről, a szerződéskötés lépéseiről,
• békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, az illetékes testület elérhetőségéről.

Fontos, hogy a megrendelés után két e-mailt (vagy telefonos tájékoztatást kell kapnunk), az egyik a szerződés megkötéséről szóló visszaigazolás, a másik pedig, hogy a terméket postára adták. Ha ezek hiányában később megérkezik hozzánk a termék, nem vagyunk kötelesek átvenni.

Nem megfelelő az áru

„Én rendeltem egy ruhát, ami nem jött meg. Az árát nagy nehezen utalták csak vissza és kicsit kevesebbet is.”

„Hát én így jártam, rendeltem egy fürdőruhát 2xl méretben 4500 forintért, aztán akkorát küldtek, hogy egy felemre lett elég. De szerencsére visszaküldtem és visszaadták az árát.” 

Az internetes szerződések az úgynevezett távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, tehát nincsenek jelen a felek a vásárláskor, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne érvényesíthessenek bizonyos jogokat. Ilyen például az elállási jog, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó visszaküldheti a terméket, ezzel néhány kivételtől eltekintve bármikor élhet. Még a szerződéskötés előtt köteles tájékoztatni az eladó a vevőt az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről, az elállási nyilatkozatminta használatának lehetőségéről, arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, továbbá azokról az esetekről, amikor a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog. Az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Ez a jog bármelyik uniós országból történő rendelés esetén fennáll, 2011 óta pedig 14 napunk van mindenféle indok nélkül elállni a vásárlástól. Visszaérkeznie nem kell ezen határidőn belül a terméknek az eladóhoz, elég ha a szándékot jelezzük. Igazolnunk viszont kell az átvétel napját, ezért nézzük meg, hogy van-e a csomagunkhoz mellékelve nyugta vagy számla, ha ez hiányzik, mindenképp kérjünk valami erre vonatkozó iratot az átvételnél. A visszaküldés díja minket terhel, az összeget pedig úgy kapjuk vissza, ahogy mi is fizettük (pl. ha átutaltuk visszautalják), de az eladó élhet a visszatartási joggal, azaz, amíg meg nem kapta a visszaküldött árut, nem köteles fizetni. Ezért érdemes a visszaküldésről is valamilyen igazoló dokumentumot kérni.

Ők sem a cicának szerettek volna hátizsákot venni. 

Idehozták, de nem kell. Átvegyem?

„Em**on megrendeltem 2 db (azaz 1 pár) autógumit, leütve, ár számlázva - majd kijön a futár 2 pár gumival és kétszer az eredetileg számlázott összeggel. Kifizettem, mert a futárral nem akartam kitolni, de azóta hiába próbáltam elérni az em**ot illetve a gumis céget, akik a partnerük, senkit nem értem el. Ergo van 1 pár felesleges gumi, ami majd idővel jó lesz.”

Ha olyan terméket kapunk, amit nem rendeltünk meg, az kéretlen küldeménynek számít, nem szerepelt a szerződésben, azért nem vagyunk kötelesek sem átvenni, sem kifizetni. Ebben az esetben nem áll fenn akarategység (konszenzus) a felek között, azaz a szerződés nem jött létre. Jogi értelemben ilyenkor a kereskedő részéről megtett új ajánlatról van szó, amely vonatkozásában a fogyasztó szabadon dönthet, hogy elfogadja-e azt vagy sem.  Ilyenkor javasolt egy rövid levélben vagy e-mailben a kereskedőt értesíteni, hogy a meg nem rendelt terméket az általunk meghatározott időben elviheti tőlünk. Ne okozzunk magunknak többletköltséget azzal, hogy a terméket magunk küldjük vissza.

Az internetes vásárlás jó dolog, de figyeljünk oda, nézzünk utána a webshopnak, tájékozódjunk és tüzetesen nézzük át a szerződési feltételeket mielőtt megrendelnénk az adott terméket. Ha valami túl olcsó, vagy a cég ingyenes ajánlattal kecsegtet érdemes gyanakodnunk, mindig kellő körültekintéssel utaljunk pénzt, és vigyázzunk az adatainkra. Megbízható és komoly vállalkozások soha nem kérik e-mailen, telefonon vagy szöveges üzenetben a személyes adatainkat, banki vagy pénzügyi információinkat.

További hasznos infókért katt!