Határtalanul! program: Milyen jó is volt szeptemberben egy hetet tölteni a Gyimesekben, a barátaiknál, az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium falai közt! Leltünk barátokra, gazdagodtunk lelkileg. Az idő múlásával nem koptak el az emlékek. Kitörölhetetlenek. Köszönhetjük ezt az ott élő barátainknak, a gimnázium tanárainak.

Most rajtunk a sor: Viszonozni az ott kapott szeretetet, törődést. Nem hálálkodni szeretnénk, csupán adni. Hogy ők is feledhetetlen emlékekkel térjenek haza.

Rajtunk a sor: Megérkeztek hozzánk gyimesfelsőloki barátaink, 40 diák, négy felnőtt kísérővel, tanáraikkal.

Azt mondtuk: adunk.

Ma másként történt: Gimnáziumunk dísztermét gyimesi csángó táncok dallamai, lábak dobbanása töltötte be. A közel egyórás műsorban ízelítőt kaptunk kultúrájukból, sajátos humorukból, tréfálkozó kedvükből. Megtudtuk, hogy a Rendes Hejsza nem más, mint egy legényes. A Kettős jártatója és sirülője pedig egy páros tánc forgással. „Mellyesbundájukat” /mellényüket/ ősi magyar motívumok díszítik; a „Szíjju /szíj/ pedig elsősorban arra szolgál, hogy „Napi munkában a hasad védje”. A női viselet szembetűnő lepelszoknyája a katrinca. Általános ruhadarab a kendő, amelyet a kislányoktól az idősekig mindenki hord. A mellen gombolt, színesen hímzett bőrmellény mégis a női viselet legszebb darabja.

Ismét kaptunk: élményt, ízes magyar szót, kedvességet, szeretetet.

Rajtunk a sor, hogy barátaink – szombaton - maradandó élménnyel utazzanak haza, és a rólunk szóló történeteket megőrizzék a gondolat erejével, a szív tisztaságával.