Rengeteg felfedezésre váró hely van Vas megyében, ezért fotós kollégámmal útra keltünk, hogy megmutassuk megyénk rejtett, vagy inkább ritkán látott szépségeit. Az első megállónk a Szombathelytől nagyjából 20 kilométerre fekvő Felsőcsatár volt. A község neve a szláv stitare, vagyis pajzsgyártók szóból eredeztethető.

Egy igazi romantikus község ez, amibe rögtön beleszeret az ember. A szerencsésebbeknek már gyerekkorban megadatott ez a privilégium, köszönhetően a felsőcsatári gyermeküdülőnek.

Ennek ellenére ez nem az a hely, amit egyhamar meg lehet unni. A kis lakrészekkel megtoldott borospincék, a régi és újabb házak sokasága egy pillanat alatt magával ragadja az embert.

Persze Felsőcsatáron sem minden szép. Hűséges és határ menti faluként a történelem sokszor átgázolt rajta. Nem csoda, hiszen a térség már a kora vaskorban lakott volt. A község és Magyarország határán túl, az osztrák oldalon több száz halomsír található a Világosi erdőben, ezek egy része legalább római kori.

A településtől délre lévő egykori kőbánya fedezte a savariai építkezések nyersanyagszükségletét, az első lakói pedig fegyvergyártó szolgálónépek, pajzskészítők voltak.

A Világos nevű határrészen egykor vár is állt, aminek a templomát Szent Miklós tiszteletére építették. A 14. és a 15. század között az Óvári, 1455-től a Baumkirchner család szalónaki uradalmának a része lett. 1532-ben a kőszegi vár ostromakor a törökök Csatárt is elpusztították.

A kiirtott lakosság helyére a 16. században a Batthyányak horvátokat telepítettek be. 1553-ban pestis pusztított, 1574-ben átvonuló hadak égették fel a települést. Ezek után a térségben 1586-ban tűnt fel két falu Nemes Chatar (a későbbi Alsócsatár - a szerk.) és Felsőcsatár.

Az 1921-es trianoni békediktátum Ausztriának adta Felsőcsatárt, de a soproni népszavazás sikerét követően, 1923-ban a település már ismét Magyarországhoz tartozott. Végül 1933-ban Alsó- és Felsőcsatárt egyesítették.

Az évszázadok során a szőlőművelés fontos szerepet játszott a falvak életében. De nem csak a jó bor miatt érdemes ellátogatni ide, hanem az 1852-ben klasszicista stílusban átépített Szent Miklós templom, a Vas-hegyen álló Szűz Mária kápolna, a Világosi erdőben lévő halomsírok és a Pinka-patak miatt is érdemes ellátogatni ide.