A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a Savaria megyei Hatókörű Városi Múzeum, valamint az NSKI-ŐrvidékHáz által szervezett, a Nagy Háborús Emlékév 2015 rendezvénysorozat részeként rendezték meg azt az I. Világháborús konferenciát, melynek Hende Csaba országgyűlési képviselő és Szász Jenő, az NSKI elnöke volt a védnöke.
Mottó és köszöntő
Farkas Csaba, az ŐrvidékHáz igazgatója bevezetőjében arról beszélt, hogy miért is választották a rendezvény mottójául a ,,falevelek lehullottak” idézetet. Elhangzott, hogy a Nagy Háború 2. évében a fronton harcoló katonák és a hátország számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a császár ígérete teljesíthetetlen. A nótával, virággal, vidámsággal frontra induló katonák, gyilkos harcokban, és a lövészárkokban rádöbbentek arra, hogy a hazatérés soha nem látott távolságba került tőlük. A hazatérő bakák helyett csak a sebesült bajtársak és a szomorú hangvételű tábori levelezőlapok érkeztek. Reményvesztettség lett úrrá a frontokon és a hátországban is.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke megnyitójában személyes hangvételt ütött meg, amikor kiemelte, hogy nagyszülei is szolgáltak a második világháborúban. Elmondta: évente egyszer hazaküldték a katonákat, majd a feleségek egyszer felerősítették a férfiakat és még ilyen időszakban is évente szülték a gyerekeket.
Éppen azért vállaltam évente újabb gyereket, mert nem tudtam, hogy még egyszer hazajön-e a férjem – idézte nagymamáját Szász Jenő, aki azt is hozzátette, hogy a nagymamák, az édesanyák otthon lettek hősök, és ezért tudott fennmaradni ez a nemzet.
Intézetünk dolga, hogy ne csak a mai Magyarországban gondolkodjunk, hanem, hogy a szomszédos elszakított közösségekben is ápoljuk hagyományainkat és a múlt század tragédiáit a mai, modern kor eszközeivel elevenítsük fel és őrizzük meg. A magyar jövő az élő valóság, melyhez a felmenőink emlékének őrzésével is hozzájárulunk – tette hozzá az NSKI elnöke.
Katonadalok és előadások
Ezután a Muravidéki Nótázók, Cseke József karnagy vezetésével első világháborús katonadalokat szedtek csokorba, majd a levezető elnöki feladatokat ellátó Csapláros Andrea, a Savaria megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója elmondta, hogy nagy öröm számára, hogy a határon túli magyarokról is szól ez a konferencia, majd átadta a mikrofont Deák Ernőnek.
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége elnökének, aki az Adalékok a Nyugat-Dunántúli határvármegyék – a mai Burgenland – mindennapjaihoz, az I. világháború évtizedében címmel tartott előadásában a többi között a vármegyék 1900-as évekre jellemző lakossági, területi adatairól, a járások népességéről, a betegségekről és az öngyilkossági számadatokról is beszélt.
Az érdekes statisztikákkal színesített beszédet Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet történésze ,,az 1918-19. évi katonai összeomlás és a Székely Hadosztály harcai” című előadása követte. Ő idézte Tisza Istvánt is, aki 1918. október 17-i parlamenti beszédében elsőként mondta ki, hogy ,,ezt a háborút elveszítettük”.
Ezt követően Mihály János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet történésze az I. világháború egy székely katona szemével címmel Ajtay János tartalékos zászlós visszaemlékezéseiből mondott el részleteket, majd Jagadics Péter nyugállományú alezredes, a „Szombathely Katonatörténeti Kiállítás” kurátora vette át a levezető elnöki feladatokat és rögtön át is adta szót Hende Csaba országgyűlési képviselőnek, aki ,,Múlt és jelen – az I. Ferenc József laktanya története” címmel tartott előadást.
História és ünnepi menü
Nagyon sok szállal kötődök ide, hiszen annak idején iskolakomplexumot is szerettünk volna, mert úgy gondoltuk, hogy a közgazdász-jogi szak létrehozása nagy népszerűségnek örvend majd – kezdte előadását a volt honvédelmi miniszter.
Miután az olasz-magyar laktanyamentő programról is beszélt, kiemelte: a legnagyobb esélyt abban látom, hogy a miniszterelnökkel megállapodtunk sok mindenben. Például abban is, hogy a hiányzó munkaerő miatt, az állami- és magántőke bevonásával sok száz lakást kell építeni Szombathelyen.
A volt honvédelmi miniszter a közlekedési kapcsolatok, összeköttetések javításáról is beszélt, amikor megemlítette a Szombathely-Zalaegerszeg és a Szombathely-Kőszeg közötti 4 sávos út megépítésének fontosságát is, majd hozzáfűzte, hogy Szombathely az újjászülető magyar gazdaság – Kecskemét, Győr és Székesfehérvár melletti - egyik zászlóshajója.
A személyes vonatkozások megemlítése után arról is beszélt Hende Csaba, hogy kik voltak a kor építészóriásai. Elhangzott, hogy akárcsak a budapesti Néprajzi Múzeum, a laktanya is Hauszmann Alajos tervei és Vasvármegye közgyűlésének 1881. május 16-i döntése alapján lett felépítve. Az építkezésre kiírt pályázatot egyébként Jirászek Nándor és Krausz Lipót nagyvállalkozók nyerték el. Az alapkőletétel 1888. április 18-án történt meg. A 40 épületet 800 munkás 1889. október 15-re építette fel, majd 1889. október 22-én szentelték fel a laktanyát.
Az ünnepi menüben barna leves (rántott leves) rántott omlettel, rajnai lazac tartár mártással, fácán káposztában, és 2 szivar, valamint 1 liter bor is szerepelt.
Kémek és kiállítások
Az érdekes laktanya-történeti előadás végén Szabó Károly ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főosztályvezetője ,,Hogyan dolgoznak a kémek?” címmel az Evidenzburo, az Osztrák-Magyar Monarchia titkosszolgálatáról árult el színes részleteket.
A konferencián Kovács Tamás, a Nemzeti Országos Levéltár főosztályvezető-helyettese ,,Hírszerző és felderítő jelentések az I. világháború hadszíntereiről" címmel tartott előadást, majd ,,Székely katona az I. világháborúban” címmel a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészet I. világháborús fényképeinek kiállítását nyitotta meg Szász Jenő, a képeket pedig ifj. Kováts Árpád mutatta be.
A konferencián szó volt még az I. világháborús hadiegészségügy szombathelyi szerepéről, a Vas vármegyei hölgyekről, akik a haza szolgálatában álltak, a kor nemi betegségeiről és a katonai bordélyházakról is. Vitéz Fonyódi László pedig kitüntetésekről és korabeli képeslapokról beszélt egy gyűjtő szemüvegén át. A kiállítás december 8-ig látogatható.
