Pornóapátiban járunk, ami egy 395 lelkes település Szombathelytől 16 kilométerre, délnyugatra található, Horvátlövőtől nem messze. A határ túloldalán pedig olyan szomszédai vannak, mint Abdalóc, vagy épp Pokolfalu (Höll).
A falu nevének eredete rejtély, talán a szláv Pernovo helyiségnévből eredeztethető, az apáti utótag viszont az egykori ciszterci apátságra utal. A rómaiak itt is megvetették a lábukat, a falu határában egy 4. századi latin feliratos római sírkövet találtak. Magát a települést 1221-ben említik először, akkor még csak szimplán Porno néven, de az apátságát is ebben az évben alapította a Ják nembeli István nándor fia, Chepan. 1457-ben Ellerbach Bertold lett az apátság kegyura, a család kihalása után pedig Bakócz Tamás tölthette be ezt a pozíciót, tőle pedig az Erdődyek örökölték meg.
A 16. században, Kőszeg ostromakor a törökök Pornóapátit is teljesen elpusztították, pedig még az apátságot is erődítménnyé építették át, vizesárkokkal, ahogy azt kell. A település a török hadjárat után újjáépült, majd 1643-ban a jezsuiták kapták meg, ekkor csatolták a szentgotthárdi apátsághoz.
Az apátság épületének maradványaiból épült az Ómajor, ami a Pinkától nyugatra, a falu határában található. Külön érdekesség, hogy az épületegyüttes gazdatiszti lakásának falába van befalazva az egykori apátság feliratos köve, ami még 1612-ből származik. A 18. század közepére aztán a monostor is teljesen lepusztult, a templomát 1799-ben le is kellett bontani.
A római katolikus templom, amit Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szenteltek, 1780-ban épült, de többször átépítették azóta. 1804-ben barokkra, majd a 19. század végén az eklektikus stílusra "esett a választás", viszont a templom tornya őrzi Magyarország legrégebbi öntött harangját, ami még 1492-ben készült.
1910-ben a falunak 696, többségében német lakosa volt, de jelentős volt a magyar kisebbség. A trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta a falut, ami 1923-ban került vissza Magyarország birtokába, a népszavazást követően. Ebben fontos szerepet játszott a soproni népszavazás sikere is.
Az 1941-es népszámlálás szerint a település 632 fős lakosságából 467 német, 157 magyar, 7 horvát anyanyelvű ember volt, és valaki kiérdemelte az egyéb kategóriát is.
Páger Antal színművész 1944. augusztus 20-án a családjával kénytelen volt elhagyni Budapestet, ők 1944 és 1945 között egy pornóapáti erdészházban éltek. A színész innen járt a soproni, a győri és a szombathelyi színházakba előadásokra, majd 1945. március 28-áról 29-ére virradóra átszöktek Ausztriába.
2005-ben komoly beruházásokat hajtottak végre a faluban, ekkor épült fel a Nyugat-Dunántúl első bio-falufűtőműve, amihez egy 1,1 megawatt kapacitású, biomassza alapú bio-szolár fűtőmű és 3,9 kilométernyi távhővezeték tartozik. A projekt összköltsége 220 millió forint volt, ennél kicsit többe, 352 millió forintba került Pornóapáti és Horvátlövő közös szennyvíztisztító telepe és a hozzá tartozó hálózat. Mindkét beruházás a Phare CBC program keretein belül valósult meg 90 százalékos Phare és kormányzati társfinanszírozással.
Pornóapáti azonban nem csak hűságes falu, hanem határ menti település is. A határátkelőit 1949-ben bezárták, s bár 2007-ben a schengeni egyezmény eltörölte a határokat, az osztrákok csak 2009. december 4-én fejezték be az ehhez kapcsolódó útépítéseiket.
