A Balaton kedvelt turisztikai célpont nyáron, és különösen a déli parton a fürdözők úgy állnak hozzá, hogy nincs miért aggódni, hiszen egy sekély vizű tóról van szó, ám a parttól pár száz méterre húzódik egy árokszerű képződmény, az úgynevezett marásvonal, amely akár életveszélyt is okozhat, ha nem számolunk vele.

Szakter Rolanddal, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referensével a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata oldalán jelent meg interjú a kérdésről, erről írt a vg.hu.

A Balaton nem egy lavór

A szakember elmondta: tévedés azt gondolni, hogy a Balaton olyan, mint egy lavór, amely egyenletesen mélyül, hiszen az valójában egy élő tó, folyamatosan változó mederrel.

A legnagyobb veszélyt jelentő marásvonal főként a déli parton jelenthet veszélyt, hiszen az északi parton gyorsan és egyenletesen mélyül a víz.

A sekélynek tartott déli parton azonban 30-40-50 méteren belül is hirtelen két métert tud mélyülni a víz, hiszen a marásvonal gyakorlatilag egy víz alatti árok. Igaz azonban, hogy ez általában ott kezdődik, ahol a víz már egyébként is másfél méter–180 centi mély, tehát ezen a szakaszon a legtöbben már eleve úsznak inkább. Azt is fontos megjegyezni, hogy ez a terület minden esetben a kijelölt strand határán túl van.

Problémát okozhat Szakter szerint, hogy a déli parton két marásvonal is található, amelyek közül 

a parthoz közelebbinél csak fél métert mélyül hirtelen a víz, ami főként a gyerekekre jelenthet veszélyt.

A marásvonal egyébként Siófoknál és Bélatelepnél van a legközelebb a parthoz.

A parttól távolabb sem javasolt fejest ugrani

A Balatonban ráadásul úgynevezett turzások is kialakulhatnak, olyan kiemelkedések, amelyeket a víz épít a mélyedésekből, a marásvonalból kiszabadult mederanyagból. Mivel a déli parton a jogszabály szerint akár egy kilométerre is eltávolodhatunk a parttól, ez problémát okozhat, különösen, ha vízibiciklivel, SUP-pal hagyjuk el a partot. 

Egy kilométeren belül biztosan találkozunk a víz alatti árokkal, amivel fontos tisztában lenni, például amikor vízibicikliről ugrunk a vízbe.

Itt az egyik veszély a pánik, amikor az egyik ugrásnál még leér a lábunk, a következőnél pedig nem, a másik pedig a turzások, amikor például egy fejesugrás után derül csak ki, hogy a víz ott sekélyebb, mint az előző ugrásnál, hiszen a vízibicikli és más eszközök sodródnak a vízben, így nem tűnik fel, hogy sekélyebb rész fölé érkeztünk. A 40-50-60 centiméteres homokpadok ráadásul – szemben a marásvonallal – mozognak is egy-egy vihar után, de a sima hullámzás is elbonthatja és újraépítheti őket máshol. A déli parton ezért nem túl szerencsés fejest ugrani.

A mederviszonyok a hajósok számára is gondot okozhatnak, ezért nekik érdemes a hajózásra bójákkal kijelölt területen maradniuk, különösen, ha járművük nagyobb tőkesúlyú. A Balaton például hiába Tihany közelében a legmélyebb, közvetlenül mellette található a szántósi homokpad, ahol könnyen zátonyra futhat egy hajó.

A balatoni marásvonal térképe itt érhető el.