A Nobel-díjas Karikó Katalin 2021 óta az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora. Huszonnégy évig dolgozott a Pennsylvaniai Egyetemen, társalapítója, illetve 2006 és 2013 között vezérigazgatója volt az RNARx nevű cégnek. A német BioNTechnek kilenc évig volt alelnöke, biokémiából 1982-ben a Szegedi Tudományegyetemen doktorált – kezdi közleményében az egyetem, amit a vg.hu is megírt.

Karikó kutatóként négy évtizede az RNS-alapú mechanizmusokra összpontosít, munkájának végső célja az in vitro, azaz nem az elő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények között módosított mRNS kifejlesztése és terápiás alkalmazása. Vizsgálta az RNS okozta immunaktivációt, és kutatótársával felfedezte, hogy a nukleozid-módosítások tompítják az RNS kiváltotta immunválaszt, ami kiszélesítette az mRNS terápiás alkalmazási lehetőségeit. A Drew Weissmannal közösen benyújtott szabadalmat a SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcinákban alkalmazták.

Eddigi kutatói teljesítményét, tudósi erényeit és emberi attitűdjét több mint száz tudományos és társadalmi kitüntetés, illetve a kutatótársával megosztva kapott 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díj ismerte el. 

Tizennyolc egyetem – köztük alma matere, az SZTE – díszdoktora; tíz akadémia – így az MTA – tagja.

Sulyok Tamás köztársasági elnök határozata az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ kutatóprofesszora, Karikó Katalin egyetemi tanári kinevezéséről pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. A kinevezés az SZTE Szenátusának egyhangú kezdeményezésére, a kulturális és innovációs miniszter felterjesztésére történt meg. Ez alapján Karikó Katalin az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara professzoraként folytatja munkáját.