Történelmi megállapodás született a Kaszpi-tenger ásványi kincsekben, olajban és gázban gazdag területéről. Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán között évtizedek óta tartott a vita, melynek hátterében egy nemzetközi jogi és földrajzi probléma, a Kaszpi-tenger besorolása állt. A nemzetközi jog szerint a tavak ásványi kincsei egyenlő arányban illetik a part menti országokat. A tengerek esetében azonban az országok partszakaszuk hosszúsága szerint osztozkodhatnak a javakon. Bár a megállapodás pontos részleteit nem ismertették, úgy tűnik, hogy a felek tengerként határozták meg a vízfelületet. Irán számára különösen fontos ez az egyezség mióta az Egyesült Államok azzal vádolja, hogy nem tartotta be a nukleáris megállapodásban foglaltakat, és ezért szankciókkal sújtja Iránt. Oroszországnak pedig az állt leginkább érdekében, hogy déli határai tiszták és átláthatóak legyenek biztonsági, halászati és hajózási szempontból is. Éppen ezért Vlagyimir Putyin siettette legjobban minden találkozáskor az egyezség létrehozását.