A nagyjából 170 sziklaalakzatot először 2015-ben figyelték meg az Ausztria, Németország és Svájc határán fekvő Boden-tó mélyén. A formációt emberi kezek hozták létre, nem természetes objektum, és 5500 évnél is régebben, a neolitikumban készülhetett - írja az origo.hu.
A kőhalmokat részletesebben először 2021-ben vizsgálták.
AZ EREDMÉNYEK ALAPJÁN TÖBBSZÖR NÉGY MÉTER SZÉLESEK, MAGASSÁGUK PEDIG A KÉT MÉTERT IS ELÉRHETI. AZ ÉPÍTMÉNY 10 KILOMÉTER HOSSZAN TERÜL EL, ÉS EGYELŐRE REJTÉLY, MIÉRT ÉPÜLHETETT
– írja az Annual Review of Swiss Archaeology című folyóiratban megjelent tanulmány.
Az építményt létrehozó civilizációról pillanatnyilag csak annyit tudni, hogy a tó melletti parti sávban élhetett, és fejlettnek számított; egy ehhez hasonló épületkomplexum megalkotása nem csekély szervezőmunkát igényelt. A Boden-tó a neolitikum idején még máshogy nézett ki, mint manapság, vízszintjét az éghajlatváltozás az elmúlt években jócskán megemelte; 5500 éve a vízszint még 3-5 méterrel alacsonyabb volt.
A kutatók eddig egy kőrakást tanulmányoztak, de most egy másik vizsgálata is folyamatban van. Az épületmaradványokon kőbaltától származó vágásnyomokat fedeztek fel.
Fénykép az építmény egyik részéről. FORRÁS: LEUZINGER
A régészek egy cölöpházas település maradványát is megtalálták a környéken, az építmény létrehozói valószínűleg ezekben a házakban élhettek. A víz alatti Stonehenge megalkotása azonban nagy valószínűséggel nem egyetlen falu munkája, több település is részt vehetett a megépítésében.
Búvárok az épület maradványait vizsgálják. FORRÁS: URS LEUZINGER
Az építmény megalkotása tehát nem kis erőfeszítést igényelt, kérdés, milyen célt szolgált. Erre több elmélet is próbál válaszolni; lehettek mesterséges szigetek, ősi obszervatóriumok, naptárak, erődítmények vagy temetkezési helyek.
A RÉGÉSZEK SZERINT A LEGNAGYOBB ESÉLLYEL EZ UTÓBBI CÉLBÓL KÉSZÜLHETETT A KOMPLEXUM.
A kutatók folytatják az épület tanulmányozását, későbbre újabb eredményeket ígérnek.
