Mihez kezdene Szombathely egy új elektromosautó-gyárral, ha már a meglévő cégek sem találnak elég dolgozót? Lássuk! "Amíg a belföldi álláshelyeket magyar munkaerővel be lehet tölteni, addig magyar munkaerőt kell alkalmazni" - ezt mondta nemrég Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Ezt nem árt manapság hangsúlyozni. Hogyan fordulhat elő akkor, hogy amíg egyetlen magyar is munka nélkül van, távoli országokból toboroz dolgozókat sok hazai cég? A témát jól megvilágította Takács Balázs, a TDK Hungary Components Kft. ügyvezetője egy múlt heti gazdasági fórumon.

Praktikus szempontok a beruházók asztalán

Arról beszélt, hogy az általa vezetett cég úgy nyerte el a lehetőséget egy új üzletág termékeinek gyártására, s ezáltal a szombathelyi gyár komoly bővítésére, hogy garantálta a tulajdonosoknak: több száz főt állít munkába rövid időn, akár 10-14 hónapon belül. Enélkül értelemszerűen máshol valósulna meg a fejlesztés. (Korábban megírtuk, hogy a jövőben itt készülő szenzorok az e-autókba szánt akkumulátorok hűtőfolyadékának hőmérsékletét mérik majd, ilyet eddig Európában nem gyártottak.) Ahogy az ügyvezető rámutatott: a tulajdonosok nem csak azt nézik, mennyire lesz hatékony a beruházás - de persze ezt is. Nem mellékes, hogy a kormány támogatással ösztönöz, azonban cserébe jelentős államháztartási bevételeket produkál az adott cég. De már nem csupán ez számít, hanem az is, hogyan lehet a szükséges munkaerőt biztosítani egy olyan térségben, ahol pillanatnyilag nincs több hadra fogható dolgozó.

A szombathelyi TDK gyakorlatilag ezzel hozta el Indonézia és Lengyelország orra elől a projektet.

A vendégmunkások most versenyelőnyt jelentenek

Mi kellett ehhez? Takács Balázs elárulta: van olyan munkaerő-beszerzési csatornájuk, köszönhetően a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, amellyel garantálni tudták a több száz fő munkába állítását.

Tetszik, nem tetszik, ez a vendégmunkás kategória

- jegyezte meg. Ő is érzi, hogy erről csak szemérmesen beszél mostanában mindenki - sokan a "szőnyeg alá söprik" a témát -, de a kezdeti ellenállást ők gyorsan leküzdötték a vállalaton belül. "Elveszik a munkahelyünket", "elveszik a bérünket" - ilyen félelmekkel kellett megküzdeniük, amikor ebbe belevágtak. Az ügyvezető vette a fáradságot, bement a dolgozóihoz, és elmagyarázta, hogy ez nem igaz. A lényeg: a vendégmunkások bevonása nélkül Vas vármegyei forrásból most lehetetlen ennyi embert munkába állítani 14 hónapon belül. A meglévő munkavállalóik megértették, hogy

azért van szükség a távolról érkező kollégákra, mert az európai piacon dúló versenyben csak így tudott nyerni a szombathelyi cég.

Szabályozást sürgetnek a vállalkozások

Ez egyelőre egy rövid távú intézkedés. Közép- és hosszú távon átalakítani a belső rendszert - az egy újabb feladat lesz, és kiderül, hogyan lesz fenntartható a működés úgy, hogy mind a regionális, mind pedig a távolról jövő munkavállaló megtalálja a számítását. - A keretfeltételek, vagyis a kormányzati források adottak, de ezt kell tudnunk használni is - utalt Takács Balázs arra, hogy jelenleg a szombathelyi és Szombathely környéki nagy cégek körforgásszerűen egymástól csábítják el a dolgozókat, ami nem megoldás.

- Ezzel nem jutunk előbbre, így nem tudunk bővíteni

- fogalmazott, és hozzátette azt is: szeretné, ha a vendégmunkások foglalkoztatását lehetővé tevő új szabályozás megszületne. Ettől azt reméli: védi majd a regionális munkavállalókat, védi a távolról jövőket, és ezzel segíti a magyar gazdaságot és a vállalkozásokat. Mindezek nélkül nem tudunk hatékonyan fellépni a jelenleg folyó versenyben - húzta alá.

Kényszer szülte helyzet

Nem gondolhatjuk, hogy bármelyik multinacionális vállalkozás is azért telepedett le valamikor Magyarországon, hogy aztán a világ túlsó feléről kelljen dolgozókat felvennie. Feltehetően egyiküknek sem hiányzott, hogy hónapokig vízumot, munkavállalási engedélyt és szállást intézzen a leendő munkatársaknak, de sok vezető - és munkaerő-kölcsönző - egybehangzó véleménye szerint ma már nem minden esetben lehetséges magyar munkavállalókkal betölteni az üres helyeket. Hogy lehetséges ez, amikor Magyarországon is élnek állás nélküli emberek? Szakértők szerint úgy, hogy

az a kevés munkanélküli, aki a közelben található, nem felel meg az elvárásoknak, nem tud vagy nem hajlandó az adott céghez elszegődni.

A külföldiek munkavállalását hamarosan szigorú és egyértelmű szabályok határozzák majd meg, ha az új törvény életbe lép - készülőben a végleges szabályozás.

Az autóipar márpedig elektromos lesz

Ebben - az autóipar átalakulásában - a legtöbben most már egyetértenek. Az ehhez szükséges beruházások részben már létrejöttek, részben meg folyamatosan jönnek létre, elég körülnézni az országban.

"Egyes gyárak már megépültek, egyesek pedig meg fognak épülni. A kérdés nem ez. A kérdés az, hogy minderre hol kerül sor.

Ezek a beruházások, ezek a gyárak hol hoznak létre munkahelyeket? Hol hoznak létre újabb fejlesztési forrásokat?" – erről beszélt nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A szombathelyi városvezetés - úgy tűnik - ellenáll a világban zajló folyamatnak, nemrég

határozatban utasított el például mindenféle akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházást.

Hogy mit gondolnak erről a szombathelyiek? Azt mi sem tudjuk, de a nyugat.hu a saját olvasóinak feltette a kérdést: örülnének-e, ha egy nagy kínai autógyár épülne Szombathelyen? Arra jutottak, hogy a válaszadók közel háromnegyede nem zárkózik el az ötlettől (40% szerint hatalmas lehetőség lenne a városnak, 6% nem örülne, de ez a jövő, 27% pedig akkor tudna szavazni, ha ismerné a részleteket).

Feltételezhetően egy ilyen beruházás ugyancsak jelentős számú vendégmunkás alkalmazásával jöhetne létre, amellyel kapcsolatban szintén fenntartásai vannak az önkormányzatnak. Szabad-e elzárni ezt a fejlődési utat Szombathely elől?

Fotók: frisss.hu, TDK, MTI

Nyitókép illusztráció: Munkás Manilában - Geric Cruz / Bloomberg / Getty Images