„A BYD az elmúlt években a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója lett, megelőzte a Teslát - írja a Világgazdaság. Az európai sajtóban már voltak hírek arról, hogy több európa uniós és EU-n kívüli országban jártak, miközben több magyarországi települést is megkerestek. Amikor egy beruházó, befektető megjelenik valahol, akkor a legnagyobb titoktartást várja el a lehetséges partnertől. A BYD a hatszázezer alkalmazottjával óriási cégnek számít, ráadásul a nemzetközi tőzsdén is jegyzik, ezért speciális szabályok vonatkoznak rá. Minden egyes, a részvényárfolyamokat befolyásoló döntésüket huszonnégy órán belül nyilvánosságra kell hozniuk, különben brutális büntetésre számíthatnak. Nem amiatt folytak hónapokon keresztül a tárgyalások a BYD-val, mert mi titkolni akartuk ezt a beruházást, hanem egyszerűen objektív okok végett: még nem döntötték el, hogy Magyarországra, ezen belül is Szegedre akarnak-e jönni, és ha igen, mikor akarják ezt bejelenteni. December 22-én hongkongi idő szerint történt meg ez végül, amikor nálunk talán reggel fél kilenc lehetett. Előtte 20 órával hozta meg a BYD igazgatótanácsa a döntést” – mondta Botka László, Szeged polgármestere a Közéleti kávéház című évértékelőjében. 

„Szó nincs arról tehát, hogy a BYD eleve Szegedre akart volna jönni, sőt arról sem, hogy a magyar kormány Szegedre akarta volna hozni” – folytatta, hozzátéve: a kabinet viszont mindent megtett annak érdekében, hogy Magyarországra csábítsa a kínai vállalatot. Kiemelte: a BYD képviselete több magyarországi helyszínt látogatott meg korábban – ő konkrétan öt ilyen településről tud, de a részletek üzleti titoknak minősülnek. 

Miért választotta a BYD Szegedet?

Botka szerint az ázsiai elektromosautó-gyártó egyértelműen a következő miatt választotta a csanád-csongrádi vármegyeszékhelyt:

• a két autópálya közé eső 300 hektáros terület, és
• a vonzó szakmai háttér miatt. 

Arról is beszélt, hogy a városvezetés tavalyi munkáját nagyban meghatározta ez a befektetés: „Hetente több tárgyalásunk is volt. Szegeden, Budapesten és Kínában is.” 

A polgármester természetesnek tartja, hogy egy ekkora léptékű projektnél félelem, kétely merült fel az emberekben, akik emiatt el is bizonytalanodtak, de minden kérdésre választ fognak tudni majd adni.

Arra viszont nem (mert nem ők az illetékesek), hogy

• konkrétan hány munkahelyet teremt ez a fejlesztés,
• mennyi autó gördül le a gyártósorról,
• mekkora árbevételre tesz szert a BYD, és
• miért nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb volumenű beruházásának.

Bejelentésre készülnek a kínaiak – akkumulátorgyártásról szó sincs

„A jövő hét elején lesz egy olyan esemény, amelyről az országos média is valószínűleg beszámol majd, és ezután új szakaszába fog lépni ez a történet” – közölte Botka László, arra utalva, hogy hamarosan konkrétumokról is beszámolnak, mégpedig a BYD megbízott vezetőjének társaságában.

Elárulta, hogy a sajtóban előzetesen megjelent számok nagyságrendileg stimmelnek, vagyis több ezer munkahely jön létre több milliárd eurós beruházás következtében, és évente több százezer tisztán elektromos autót gyártanak majd itt. 

Semmiféle akkumulátorgyártási és vegyipari tevékenységről nincs szó, ezt meg tudom erősíteni

– nyomatékosította, majd hozzáfűzte: azt is tudják, hogy mekkora a létesítmény elektromosáram- és vízigénye, amely töredéke a debreceni CATL-ének. „Ebből nem jön ki, hogy akkugyár legyen belőle.”

Távol lesz a gyár a lakott területtől

A lokációval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy se személy-, se áru-, se tranzitforgalom nem érint majd lakott területet. A fő szállítási útvonal pedig Budapest felé megy, tehát nem a városon keresztül. 

A 300 hektáros telket – amelyből 100 hektár ipari és 200 hektár mezőgazdasági termelésben lévő terület volt – három részben adják át a kínaiaknak, az elsőt már tavasszal vagy nyár elején, így a munkálatok azonnal megkezdődhetnek. Az önkormányzat végezteti el a terület lőszer- és hadianyag-maradványoktól való mentesítését, valamint a régészeti feltárást. „A kínaiak rettenetes érzékenyek voltak a régészkedésre.” Érdekességképpen Botka azt is megjegyezte, hogy a 200 hektáros, felparcellázott mezőgazdasági területnek 300 tulajdonosa van.

A Győri Audi üzemére fog hasonlítani a BYD szegedi létesítménye

Botka elárulta, a földet az év végéig teljes terjedelmében át fogják adni a beruházónak, bár így is nagyon feszített lesz a menetrend, mert a BYD 2025-ben már autót akar itt gyártani. „Ők másfél év alatt szoktak gyárat építeni” – mutatott rá. 

Az ázsiai vállalatnak imponált, hogy a munkaerőt lefedhetik azokkal a fiatalokkal, akik a városban tanulnak, és bár közülük sokan nem szegediek, mégis szívesen maradnának a településen, ha állást kapnak. A polgármester felvázolta, hogy a szükséges képzéseket hamarosan megkezdik a helyi oktatási intézményekben.

Botka László szerint a kecskeméti Mercedes-gyár inkább az összeszerelésről, a győri Audi pedig arról szól, hogy több motort gyártanak, mint autót. Az utóbbiban ezért lényegesebben magasabbak a fizetések, és több mérnököt, technikust is alkalmaznak. „A mi gyárunk a Győrire fog hasonlítani, a teljes gyártási folyamatot ide fogják hozni, tehát nagyszámú mérnökre és technikusra lesz szükség.”

A munkavállalókkal kapcsolatban megerősítette: 

a kínaiaknak nem érdeke a nagyszámú külföldi munkaerő alkalmazása,

ráadásul Szegeden 2 százalékosnál is kisebb a munkanélküliség.

Elmondta, hogy a kínai fizetések egyébként is meghaladják a magyar átlagbért, legalábbis Sencsenben, ahol a BYD központja található. Így nem félnek attól, hogy lefelé mozdulnak majd a keresetek. A külföldiek miatt sem aggódnak, noha eleinte sokan lesznek, főleg kínaiak, mert be kell tanítani a magyarokat, és a technológiát is ide kell hozni. 

Fotó: AFP
Forrás: vg.hu