Mint a lap írja, áll a bál a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, igaz, nemcsak a magyar fővárosban, hanem Európa-szerte is kaotikus napjainkban a légi közlekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonnali beavatkozásokat sürgetett, miközben sovány vigasz a közönségnek, hogy a Budapest Airport segítőpontokat alakított ki a járatkésések miatt repülőtéren várakozó utasoknak. A tárcavezető a HungaroControl vezetőjét is berendelte, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: amit a légi közlekedésben látunk, az tűrhetetlen.

Működési problémák, piaci anomáliák

Úgy tudjuk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs is a diszkont-légitársaságok asztalára csapott, ezzel a Wizz Air, a Ryanair és az EasyJet orrára is koppintva. Az értesülést ellenőrizve kíváncsiak voltunk a Ferihegyen is tapasztalt anomáliák versenyjogi vetületére, ezért a GVH-hoz fordultunk, hogy az államigazgatási szerv a saját szemszögéből tisztázza az ok-okozati összefüggéseket. A hatóságnál lapunknak jelezték:

A Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan nyomon követi a légi forgalmi piacot, illetve a Magyarországon is működő légitársaságok tevékenységét, illetve hatáskörei keretében támogatja a folyamatban lévő fogyasztóvédelmi hatósági eljárásokat.

Az Index információját közvetve megerősítve kifejtették: tekintettel az elmúlt időszakban megszaporodott fogyasztói jelzésekre, illetve a légi forgalmi piac működési problémáival kapcsolatos híradásokra, a piaci anomáliákra – amelyeknek magyar utazók, nyaralni vágyók ezrei estek áldozatul – Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke hatáskörével élve figyelemfelhívást küldött több, a magyar piacon tevékenységet folytató – jellemzően fapados – légitársaság vezetőjének.

Jogok és kötelezettségek

A figyelemfelhívásokban a nemzeti versenyhatóság elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy

a légi személyszállítási szektort érintő fogyasztói jelzések és az elmúlt időszakban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren történt működési anomáliák miatt, a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) korm.-rendelet szabályain túl, a légitársaságok kereskedelmi kommunikációja során szükséges figyelembe venni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) előírásait is.

Rigó Csaba Balázs leszögezte, hogy „a Gazdasági Versenyhivatal különösen a gazdasági versenyt érdemben érintő reklámgyakorlatok esetén jogosult fellépni a kedvezményakciókkal, a járulékos költségek felmerülésével, a poggyászfeladással, foglalási költséggel, repülőjegy-foglalással és -módosítással kapcsolatos megtévesztésekkel szemben”.

A GVH elnöke a figyelemfelhívásokban rámutatott, hogy „a tudatos fogyasztói döntéshozatal elősegítésében, az utazni készülő fogyasztók jogszerű érdekeinek tiszteletben tartásában és a fogyasztói tájékoztatások széles körű és transzparens hozzáférhetővé tételében az érintett légitársaságoknak alapvető, jogszabályok által előírt kötelezettségeik vannak”. Rigó Csaba Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy „a GVH figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat, és indokolt esetben megteszi a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket”.

Azt ugyanakkor a hatóságnál leszögezték: a figyelemfelhívás nem képezi akadályát a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatásának, ezért az elnöki intervenció ténye nem zárja ki, hogy a GVH a rá irányadó jogszabályi rendelkezések alapján a jelzett magatartással összefüggésben versenyfelügyeleti eljárást indítson. Márpedig versenyfelügyeleti eljárás indítása esetén a felróhatóság értékelése körében a hivatal figyelembe veheti a címzett vállalkozás azzal összefüggésben tanúsított magatartását.

Nem most szálltak rá az iparágra

Ha egy kicsit utánanézünk az előzményeknek, azt látjuk, hogy a GVH nem egy divathullámot lovagol meg, hanem évek óta kiemelten figyeli a légitársaságok reklámgyakorlatát, számos eljárást lefolytatott ezen a területen. A versenyhivatal az Index kérdésére arról tájékoztatott, több versenyfelügyeleti eljárás jelenleg is folyamatban van légitársaságokkal szemben. Legutóbb idén januárban a Wizz Airrel szemben indult eljárás, mivel fontos információkat hallgathatott el az utasok elől.

Korábban, 2022 októberében pedig a GVH átfogó gyorselemzés (sweep) keretében is megvizsgálta, hogy a Magyarországon elérhető légitársaságok – ideértve a fapados szolgáltatókat – honlapjai, illetve a hazánkban népszerű jegyár-összehasonlító weboldalak alkalmaznak-e úgynevezett sötét mintázatokat a jegyeladási és reklámgyakorlatuk során.

A SÖTÉT MINTÁZATOK OLYAN DIGITÁLIS ÜZENETEK ÉS FELHASZNÁLÓI FELÜLETEK, AMELYEK ÉSZREVÉTLENÜL KÉSZTETIK A FOGYASZTÓKAT A NEM KÍVÁNT DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁRA.

A GVH gyorselemzése számos problémát tárt fel a Magyarországon elérhető légitársaságok gyakorlatában. Ezek alapján felhívta az érintett vállalkozások figyelmét, hogy kerüljék a fogyasztók döntését sürgető kereskedelmi gyakorlatokat, egyformán érzékelhetően és egyértelmű megfogalmazással jelenítsék meg az egyes választási lehetőségeket, valamint az információk megfelelő tagolásával biztosítsák, hogy azok átláthatóak és könnyen értelmezhetőek legyenek.

Elkerülni a félrevezető tájékoztatásokat

Az index.hu érdeklődésére a GVH-nál jelezték: a fogyasztókat is segítik a tudatos vásárlói döntéseikben. A hatóság rövid tájékoztató anyagokban foglalja össze a

• repülőjegy-vásárláshoz,
• utazási irodák programjainak kiválasztásához,
• online szállásfoglaláshoz,
• valamint bel- és külföldi autóbérléshez kapcsolódó tanácsait.

A fogyasztók így könnyebben kerülhetik el a félrevezető tájékoztatásokat, illetve a nyaralás közben előforduló kellemetlen meglepetéseket.

Kép: Kaszás Tamás / Index