Elérhető közelségbe került az egy számjegyű infláció: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közölt adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal emelkedtek éves bázison, augusztushoz képest pedig 0,4 százalékkal, ezen belül ráadásul az élelmiszerek 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek. Ezzel már a nyolcadik hónapja csökken az infláció a januári, 25,7 százalékos tetőzés óta - írja a Világgazdaság.
Utoljára tavaly júniusban, az árrobbanás kezdetekor járt ilyen alacsony szinten a pénzromlás üteme, amely aztán a nyár folyamán az energiaválság begyűrűzősével párhuzamosan hónapról hónapra döntött meg több évtizedes rekordokat. A legnagyobb ugrást szeptemberben láttuk, amikor a rezsicsökkentés átalakítása önmagában 3,5 százalékponttal dobta meg a 20 százalékos határt éppen átlépő inflációt.
A mostani kedvező adat javarészt a bázishatásoknak tudható be, ettől azonban lényegesebb, jó eséllyel már novemberben 10 százalék alatt a drágulás mértéke.
A dezinfláció is egyre erőteljesebb, amely leginkább az egyszeri hatásoktól megtisztított meginflációs mutatóban ölt testet, és ez havi bázison még csökkent is, bár az éves 13,1 százalékos volt.
Még mindig nagy kérdés, hogyan változnak az üzemanyagárak. Bár az elmúlt két hétben – amióta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter találkozott a szakmai képviselettel – jelentősen, mintegy 50 forinttal csökkent a benzin és 20 forinttal a gázolaj ára. Ezek még így is jóval magasabb szinten vannak, mint a nyár elején: csak augusztusban fél százalékponttal dobta meg a fogyasztói árindexet, feljebb tolva a teljes inflációs pályát. Ráadásul ott van még rizikófaktornak a most kirobbant palesztin–izraeli háború is, emiatt egyáltalán nem zárható ki, hogy a kőolaj világpiaci ára elszáll a következő időszakban. Egyedül abban lehet bízni, hogy a benzinkutasok engednek még valamennyit az árrésükből, bár látva az elmúlt két hét áresését, valószínűleg már elment a falig.
Csökkent a kenyér és a liszt ára
Ami a KSH részletes adatait illeti, tavaly decemberben emelkedtek a legjobban az élelmiszerárak, amikor 44,8 százalékkal nőttek éves alapon.
Ehhez képest most szeptemberben már csak 15,2 százalékos növekedést regisztráltak.
Ezen belül leginkább a cukoré (61,3 százalék), a csokoládé és kakaóé (26,1), a büféáruké (26,0) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24,0) emelkedett. Viszont a termékcsoporton belül a liszt ára 13,9, a margariné pedig 1,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 14,6 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 35,4 százalékkal nőtt.
Augusztushoz képest az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül
- a liszt 3,4,
- az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0,
- a cukor és a száraztészta 2,6-2,6,
- a tojás 2,0,
- a margarin 1,8,
- a tejtermékek 1,7,
- a tej 1,5 százalékkal kevesebbe,
miközben az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8 százalékkal többe került. A járműüzemanyagok ára 3,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,8, a háztartási energiáért 1,0 százalékkal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7 százalékkal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott.
Hét év után pozitív a reálkamat, továbbra is óvatos marad a jegybank
A mostani inflációs adat fontos mérföldkő is, ugyanis beigazolódott a korábbi várakozásunk azzal, hogy az infláció 13 százalék alá csökkent. A reálkamat 2016 szeptembere, tehát kereken hét év után került pozitív tartományba, emiatt pedig borítékolható, hogy továbbra sem lesz súrlódásmentes a kormány és a jegybank amúgy sem felhőtlen viszonya. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján is hangot adott annak a véleményének, hogy a legkevésbé örül a pozitív reálkamatoknak, hiszen az visszafogja a beruházásokat és a fogyasztást. Ráadásul abban minden szakértő egyetért, hogy ugyan egy év után összezárta a kamatokat az MNB, amely továbbra sem fog érdemben lazítani, sőt szinte kizárható, hogy októberben a mostani alapkamat és a legfrissebb inflációs mutató különbözeténél nagyobb mértékben vágja vissza majd a kamatot.
Fotó: Shutterstock
