Klímaadót vezet be Görögország januártól. A döntést azért hozta meg a kormány, mert növelni szeretné a katasztrófavédelmi és helyreállítási alapot.
A helyreállítás finanszírozásában az idegenforgalmi szektor jelentős szerepet kap, így a turistáknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk szállásfoglalás esetén.
Mekkora lesz a görög klímaadó?
Idén a korábbi ágyadót felváltja az „éghajlati rugalmassági adó”, aminek mértéke az utazási szezontól függően változik. A novembertől februárig tartó utószezonban az új adó az ágyadó régi szintjén marad, azaz éjszakánként 0,5 és 4 közötti euróba kerül.
A márciustól októberig tartó időszakban azonban a turisták adója jelentősen nő.
A klímaadó ekkor a következőképpen emelkednek:
- egy- vagy kétcsillagos szállodák esetén 1,5 euró/éjszaka (korábban 0,5 euró),
- háromcsillagos szállodák esetében 3 euró/éjszaka (korábban 1,5 euró),
- négycsillagos szállodák esetén 7 euró/éjszaka (korábban 3 euró),
- az ötcsillagos szállodák esetében pedig 10 euró/éjszaka (korábban 4 euró).
Az új adó nemcsak a mértékében, de a kiterjedésében is nagyobb lesz az elődjénél, ezt ugyanis már az interneten foglalt rövid távú bérleményekre is meg kell fizetni.
Az idegenforgalmi adó miatt az apartmanok ára 1,50 euróval, míg a családi házak és a luxusszállások 10 euróval drágulnak éjszakánként. Az adót a szállást kínálók és az utazási irodák árai nem tartalmazzák, valamint a helyszínen, helyi valutában kell megfizetni.
A kormány a természeti katasztrófák helyreállítási költségeire fordítja a beszedett adót, amiből összesen 300 millió euró pluszbevételre számít. Ezzel megduplázhatják a katasztrófavédelem költségvetését. Kiriákosz Micotákisz átfogó támogatásról biztosította a társadalmat a klímakatasztrófa károsultjainak támogatásáról és a helyreállításról. A miniszterelnök egy thesszaloniki idegenforgalmi vásáron egy erre irányuló alapot, valamint a vállalkozások számára természeti katasztrófákra előírt kötelező biztosítást jelentett be.
Görögországot több katasztrófa is sújtotta
Görögországban az elmúlt években megszaporodtak a természeti katasztrófák, nyáron súlyos erdőtüzek, míg ősszel árvizek pusztítottak a térségben.
Az ország történetének legsúlyosabb áradása szeptemberben volt, amiben 140 ezer hektár terület került víz alá, valamint 17 ember és több tízezer állat életét követelte. Ezeken kívül az infrastruktúra is károsodott, házak váltak lakhatatlanná, hidak és utak járhatatlanná, továbbá üzletek és mezőgazdasági területek is tönkrementek. A kormány tájékoztatása szerint csak a vasúti pályák javítása 150 millió eurónál is többe kerülhet. Görögország bruttó hazai termékének (GDP) 5 százalékát az ekkor elárasztott terület adja – emlékeztetett a Greek Reoporterre hivatkozva a vg.hu cikke.
Grigorisz Tasziosz, a Panhellenic Hotelisers Association elnöke szerint az adóemelés egyes turistákat elriaszthat, ami így végső soron a bevételek csökkenését eredményezheti
– írja a Greek City Times.
Habár a drágulás, esetlegesen a túl drága nyaralás több külföldi látogatót elriaszthat, még úgy is sokan dönthetnek görögországi út mellett. Tavaly 33 millió látogatóval megdőlt az országba látogatók száma, ami idén várhatóan még nagyobb lesz.
