Papírsárkányok reptetése Bermudán

A Bermuda szigetcsoporton élők húsvétkor szó szerint magasra törnek: a sárkányeregetés ugyanis majdnem mindenki kedvenc ünnepi időtöltése. A bermudaiak saját maguk készítik a sárkányaikat, amelyek fapálcákból, színes papírból és bonyolult mintákból állnak - írja az Origó.

MINDEZT EGY KÜLÖNLEGES, „HUMMERS" (MAGYARUL KALAPÁCSOK) NEVŰ SZÖVETTEL KORONÁZZÁK MEG, AMI A SÁRKÁNY REPTETÉSE KÖZBEN ZÜMMÖGŐ HANGOT HALLAT,  AMIT PEDIG A HELYIEK A BERMUDAI HÚSVÉT HANGJAKÉNT APOSZTROFÁLNAK.

Ezen az ünnepen mindenki összegyűlik a sárkányreptetésre, vagy elmegy a Horseshoe Bay Beach tengerpartjára, hogy részt vegyen az éves nagypénteki sárkányfesztiválon.

ÚGY TARTJÁK, HOGY A SÁRKÁNYREPÜLÉS HAGYOMÁNYA AKKOR KEZDŐDÖTT, AMIKOR EGY HELYI TANÁRNAK GONDOT OKOZOTT JÉZUS FELTÁMADÁSÁNAK MAGYARÁZATA AZ ISKOLAI OSZTÁLYÁBAN,

ezért készített egy sárkányt, hogy ennek segítségével demonstrálja a mennybemenetelt. A papírsárkányok többnyire hat- vagy nyolcszögletűek, és a szerkezet egy részén kereszt alakúak.

Húsvéti boszorkányok világszerte

A húsvéti boszorkánynak öltözés  az egyik szórakoztató húsvéti hagyomány Finnországban: a gyerekek színes ruhákat öltenek és az arcukra szeplőket festenek ilyenkor. Erre a furcsa szokásra általában virágvasárnap kerül sor Kelet-Finnországban, Nyugat-Finnországban pedig nagyszombaton.

A „KIS BOSZORKÁNYOK" EZUTÁN SZÍNES TOLLAKKAL ÉS KREPP-PAPÍRRAL DÍSZÍTETT FŰZFAÁGAKKAL JÁRNAK HÁZRÓL HÁZRA, AHOL RÍMBE SZEDETT ÁLDÁST MONDANAK, AMI A GONOSZ SZELLEMEK ELŰZÉSÉRE SZOLGÁL, CSERÉBE PEDIG CSOKOLÁDÉTOJÁST KAPNAK.

A spanyolországi Verges városában nagycsütörtökön a hagyományos, középkori eredetű „dansa de la mort", azaz „haláltánc" keződik. Ilyenkor az előadás minden szereplője csontváznak öltözik, hogy eljátsszák a passió jeleneteit. A körmenet végén a ijesztő csontvázak hamvakkal teli dobozokat. visznek. A hátborzongató tánc éjfélkor kezdődik, és három órán át, kora reggelig tart.

A SZICÍLIAI PRIZZIBEN AZ "ABBALLU DE DAIVULI" SORÁN A HELYIEK ÖRDÖGÖKKÉ VÁLTOZNAK, AKIK IJESZTŐ MASZKOKAT VISELNEK ÉS VÖRÖS KÖNTÖSBE ÖLTÖZNEK.

Az álruhások annyi „lelket" zaklatnak, amennyit csak tudnak (ami valójában azt jelenti, hogy egy italt kell fizetniük a jelmezes alakoknak), mielőtt délután Szűz Mária és a feltámadott Krisztus megmentené a napot azzal, hogy elzavarja az ördögöket az angyalokkal.

Óriás omlett készül Franciaországban

Ne felejtsen el villát vinni magával, ha húsvét hétfőjén a dél-franciaországi Haux városában jár. A településen ugyanis minden évben egy óriási omlettet szolgálnak fel a város főterén. És amikor azt állítják, hogy gigászi méretű, akkor sem túloznak:

AZ OMLETTHEZ TÖBB MINT 15 EZER TOJÁST HASZNÁLNAK FEL, AMIT EGY ÓRIÁSI SERPENYŐBEN SÜTNEK KI, ÉS AMIBŐL AKÁR EZER EMBER IS JÓLLAKHAT.

Minden Hauxban élő család ilyenkor már reggel feltöri a tojásokat az otthonában, majd később a főtéren gyűlnek össze, ahol  a hatalmas omlett készül ebédre, de ebből gyakran még  vacsorára és a másnapi reggelire is marad.

A HAGYOMÁNY EGY RÉGI TÖRTÉNETEN ALAPUL: A LEGENDA SZERINT AMIKOR NAPÓLEON ÉS SEREGE DÉL-FRANCIAORSZÁGON UTAZOTT KERESZTÜL, MEGÁLLTAK EGY KISVÁROSBAN, AHOL OMLETTET ETTEK.

Napóleonnak viszont annyira ízlett az étel, hogy megparancsolta a városlakóknak, hogy gyűjtsék össze a tojásokat és másnap készítsenek egy óriási omlettet az egész hadseregének.

Minden tojást pirosra festenek

A húsvét világszertea sokszínű, díszített tojásokról ismert. Görögországban azonban azok, akik a húsvétot az ortodox hagyomány szerint ünneplik, lemondanak a színek keveréséről, amikor a tojásokat  sok szín helyett egyetlenre, mégpedig vörösre festik.

A BÍBOR SZÍNŰ TOJÁSOK KÉTSZERESEN IS SZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰEK, MIVEL A TOJÁST AZ ÚJJÁSZÜLETÉS JELKÉPEKÉNT HASZNÁLJÁK, A PIROS SZÍNT PEDIG JÉZUS VÉRÉNEK SZIMBÓLUMAKÉNT, AMELY ISTEN FIÁNAK DIADALMAS VISSZATÉRÉSÉT JELZI.

A görögök igencsak kreatívan bánnak a piros tojásokkal az évszázadok alatt , amelyek díszítésére különböző árnyalatokat, bonyolult mintákat és hasonlókat készítettek.

Száműzik a húst az asztalról

Míg a világ számos pontján úgy ünneplik a húsvétot, hogy az ünnepi asztalra sokféle finomság kerül az évszak minden ízével, Etiópiában ennek pont az ellenkezőjét teszik. Az országban ugyanis a nyugati egyház böjtjéhez hasonló böjti időszakot tartanak.

A RÉGIÓBAN ÉLŐ KERESZTÉNYEK ILYENKOR A „FASIKA-T" ÜNNEPLIK;  AZ AMHARA SZÓ HÚSVÉTOT JELENT, ÉS AMI A HÚSVÉT VASÁRNAPIG TARTÓ 55 NAPOS IDŐSZAKRA UTAL.

Ebben az időszakban minden hús és állati termék lekerül az asztalról egészen a vasárnapi istentiszteletig, amikor a Faskia egy fergeteges, ételekkel és tánccal teli ünnepséggel ér véget.
Az etióp kopt keresztények a húsvéti vacsora elfogyasztásának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a karácsonyi vacsorának, és éppen ezért töltenek annyi időt a „nagy napra" való felkészüléssel.

Színes kültéri szőnyegek

A nagyhét előtt a dél-guatemalai Antiguában  színes szőnyegekkel borítják be az utcákat a nagypénteki körmenetre készülve.

A HOSSZÚ SZŐNYEGEK VIRÁGOKBÓL, SZÍNES FŰRÉSZPORBÓL, GYÜMÖLCSÖKBŐL, ZÖLDSÉGEKBŐL ÉS HOMOKBÓL KÉSZÜLNEK.

Ezeket gyakran olyan jelenetek díszítik amik valamilyen okból fontosak az őket készítő művészeknek, a vallástól kezdve a maja hagyományokon át egészen a guatemalai történelemig. Néhány ilyen szőnyeg akár fél kilométer hosszúra is nyúlhat, a művészek pedig gyakran előre elkészített sablonokat használnak a gyors összeállításhoz, mivel mindössze 24 órájuk van arra, hogy a nagypénteki körmenetet megelőző napon elkészítsék a művészi hatású szőnyegeiket.

Tűzijátékok és szekérrobbantás

Az olaszországi Firenzében a helyiek húsvétkor egy közel 350 éves szokást tartanak Scoppio del Carro néven, ami a „szekér robbanását" jelenti, és amelynek az eredete egészen az első keresztes hadjárat idejére nyúlik vissza. Ilyenkor  tűzijáték-rakétákkal raknak meg egy díszes szekeret, amit 15. századi színes jelmezekbe öltözött emberek vezetnek végig az utcákon.

AMINT A KOCSI A DÓMHOZ ÉR, A FIRENZEI ÉRSEK A TEMPLOM BELSEJÉBŐ - A HÚSVÉTI MISE RÉSZEKÉNT - MEGGYÚJTJA A GYÚJTÓZSINÓRT, AMIVEL KEZDETÉT VESZI A LÁTVÁNYOS TÜZIJÁTÉK.

Néhány mexikói hagyományt is a tűzijáték kíséri; ilyen például a nagyszombati tűzijáték. A helyiek úgynevezett Júdás-égetést tartanak, amikor is Iskarióti Júdás óriási papírmasé figuráit  tűzijáték-rakétákkal töltik meg, hogy aztán felrobbantsák azokat.

Átélik a keresztre feszítés kínjait

A Fülöp-szigetek az egyetlen délkelet-ázsiai katolikus ország, ezért érthető, hogy lakói nagyon komolyan veszik a húsvéti ünnepet. San Pedro Cutud-ban minden év nagypéntekén jónéhányan keresztre feszíttetik magukat, hogy átéljék Jézus kínszenvedését.

TÉNY, HOGY A KATOLIKUS EGYHÁZ ELÍTÉLI EZT A SZOKÁST, ÁM EZ A VÉRES HAGYOMÁNY MAKACSUL TARTJA MAGÁT ÉS TURISTÁK EZREIT VONZZA AZ ORSZÁGBA HÚSVÉTKOR.

És nem ők az egyetlenek: Mexikóban a Semana Santa (nagyhét) ünnepségen Jézus elfogásának, elítélésének és keresztre feszítésének drámai felelevenítése zajlik és nagy megtiszteltetésnek számít részt venni a passiójátékban. Néhány régióban, mint például Taxco-ban úgynevezett „penitenteseket" is bemutatnak, akik olyan személyek, akik „bűnbánatukat és hitük bizonyítását azzal mutatják ki, hogy fizikai fájdalmat okoznak a testüknek azzal, hogy megkorbácsolják magukat, vagy keresztet cipelnek a hátukon".

Forrás: origo.hu