A Világgazdaságnak megküldött kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza megerősítette, az infláció novemberben a várakozásoknak megfelelően alakult: az éves szintje az előző havi 9,9 százalékról 7,9 százalékra csökkent, míg havi alapon nem változtak az árak. Abban ő is egyetért, hogy az utóbbiban fontos szerepet játszott az üzemanyagok árának 3,6 százalékos mérséklődése, amely – ahogy arra számítani lehetett – 0,3 százalékponttal visszafogta a pénzromlást - olvasható a Világgazdaságon.

Az izraeli háború nincs hatással az olajpiacra – egyelőre

Az elemző magyarázata szerint

a 7,9 százalékos inflációból az üzemanyagok áremelkedése önmagában 2,1 százalékpontot tesz ki.

Rámutatott arra is, hogy az izraeli háború egyelőre nem okozott nagyobb zavart az olajpiacokon, az olaj árában nem látható érdemi emelkedés. Éves alapon mégis 25,4 százalékot drágultak az üzemanyagok Magyarországon a bázisidőszakban érvényben lévő árstop miatt. 

Mégsem lettek olcsóbbak az élelmiszerek?

Regős úgy gondolja, a mostani adatok fontos újdonsága az éves alapú élelmiszer-infláció egy számjegyűvé válása, mely novemberben 7,1 százalékot tett ki az előző havi 10,4 százalék után – ez tehát sokkal kedvezőbb adat a tavaly decemberi 44,8 százalékos csúcsnál. A szakértő ezzel kapcsolatban a következőket írta:

Ugyanakkor ez mégsem jelenti azt, hogy az élelmiszerek olcsóbbá váltak volna, csupán hogy nem emelkednek tovább az árak.

Regős Gábornak az a következtetése, hogy az árak annak ellenére sem mérséklődtek, hogy a világpiaci energiaárak tulajdonképpen bőven elmaradnak a tavaly nyári rekordszintjüktől, miközben a forint is jóval erősebb a 2022. októberi mélypontjánál. Ez azt mutatja, hogy a költségtényezők csökkenése és az árak változatlansága mellett a profitok tovább emelkedhettek, az utóbbiak kiáramlása pedig a folyó fizetési mérleg egyenlegét rontja. „Itt tehát van tere a verseny erősítésének, amelynek egyik eszköze az Árfigyelő, de ez még a jelek szerint fejlesztendő, bővítendő” – jegyezte meg.

Az alacsonyabb fogyasztás miatt kevesebb fogyott a drágább energiából

A szakember azzal folytatja, hogy az éves alapú árindexek egyébként minden termékcsoportnál mérséklődést mutatnak. A háztartási energia árának 18,1 százalékos csökkenésével kapcsolatban a Makronóm Intézet vezető közgazdásza közölte, ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 2022 augusztusában bevezetett, átlagáralapú elszámolás eredménye, amely az összetételhatás révén hat: az alacsonyabb fogyasztás miatt kevesebb fogyott az átlagfogyasztás feletti, drágább energiából. „Ezen belül elsősorban gázból fogyott kevesebb, míg csökkent éves alapon a brikett és a szén ára is.” 

Az infláció letörésének egyik feltétele, hogy a forint ne gyengüljön

Regős előrevetítette, hogy a következő hónapokban az infláció tovább lassulhat, decemberre némileg 6 százalék fölötti inflációt várnak, az év egészét pedig 17,7 százalékos pénzromlás jellemezheti az év eleji magas infláció miatt. Hangsúlyozta: 2024-ben az árak a becsléseik alapján 5,6 százalékkal emelkedhetnek. Ezt felfelé hajtja 

• a várhatóan újjáéledő kereslet, 
• a béremelések, 
• a jövedéki adó emelése, valamint 
• a környezetvédelmi termékdíj. 

Kiemelte, hogy az infláció letörése szempontjából fontos, hogy a forint ne gyengüljön. Elemzését azzal zárta a szakértő, hogy a mai inflációs adat lehetővé teszi a jegybanknak a további lazítást, ennek mértéke várakozásaik szerint decemberben is 75 bázispont lehet.

Még ne örüljünk!

Ahogyan azt előzetesen várni lehetett, nagymértékben fékeződött szeptemberben az általános áremelkedés éves bázisú üteme – kezdi kommentárját Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hozzátéve, a 12,2 százalékra csökkenő inflációs mutató azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy győzelmet lehessen hirdetni az infláció felett. „Már csak azért sem, mivel havi alapon ismét a historikus adatokat meghaladó mértékben, 0,4 százalékkal nőtt a KSH által összeállított fogyasztói kosár átlagára.” Ráadásul azt is fontos tudni, hogy az árstabilitás fenntartható eléréséhez havi alapon 0,25 százalékos infláció a megengedett, vagyis továbbra is az árstabilitás elérését biztosító mérték feletti a havi drágulás – magyarázta. 

Az éves bázisú inflációs mutatóra visszatérve, 4,2 százalékpontos lassulás látható. Ugyanakkor ennek egy jelentős részét – 2,6 százalékpontot – az energiaárak tavalyi magas bázishoz viszonyított csökkenése biztosította – állapította meg Virovácz, aki szerint elsősorban a tavalyi árszintmegugrás miatt láthatjuk, hogy az élelmiszer-infláció fékeződése 1,4 százalékpontot faragott le az inflációból. „Ezt leszámítva a többi tételben minimális inflációt fékező erő látható, ugyanakkor mindegyiknél mérséklődtek az éves bázisú számok, vagyis a dezinfláció széles bázisúnak nevezhető.”

Felment a BKV-jegy ára, bosszankodhatnak a szerencsejátékosok 

Ami a havi alapú inflációs mutatót illeti, a 0,4 százalékos havi infláció mögött továbbra is egy általános áremelkedés látható, amely alól egyedül az élelmiszerek árának alakulása szolgáltat kivételt. Az elemző úgy véli, az iskolakezdést anyagilag érdemben megnehezítette a tankönyvek árának mintegy 30 százalékos drágulása, miközben az oktatási szolgáltatások is 1,6 százalékkal kerültek többe. 

Felment a BKV-jegy ára is, vagyis a helyi tömegközlekedésért majdnem 3 százalékkal fizetünk többet havi alapon, miközben a szerencsejátékosok sem örülhetnek, hiszen 16 százalékos szerencsejáték-inflációval szembesülhettek még szeptemberben.

Virovácz Péter szerint a fentiek azt mutatják, hogy rövid távon továbbra is jelen van az inflációs nyomás a gazdaság egyes szegmenseiben. 

Rövid távon nincs veszélyben az infláció csökkentése

Ugyanakkor az mindenképpen némi bizakodásra ad okot, hogy augusztus után az ősz első hónapjában folytatódott a gyenge átárazás a szolgáltatások esetében – írja: 

Habár elsősorban az üzemanyagok irányából komoly felfelé mutató kockázatok vannak, rövid távon az infláció további érdemi csökkenését nem veszélyezteti semmi.

Ezt azzal indokolja, hogy a decemberi és januári adatokat nagyban segíti majd a bázishatás, ám ezt követően – látva a friss havi átárazásokat és figyelve a kockázatokat – meglehetősen nehéz lesz 7 százalék közeléből 3 százalékra levinni az inflációt. Tehát monetáris politikai szempontból a neheze még csak ezt követően jön, hiszen a jegybank számára a 3 százalékos cél elérése a feladat, nem pedig az egy számjegyű infláció.

Ami az éves átlagos inflációt illeti, továbbra is 18 százalék közeli mutatóval számolnak 2023-ban az ING-nél, jövőre viszont 5 százalékot némiképp meghaladó átlagos pénzromlást prognosztizálnak, felfelé mutató kockázatokkal.

Akár egy 50 bázispontos lazítás is jöhet

A monetáris politikára – Virováczék meglátása szerint – az inflációs mutatók alakulása várhatóan érdemi hatást gyakorol. A 100 bázispontos kamatvágási ütem nem folytatható, mivel azzal ismét negatívba csúszna a visszatekintő reálkamat mértéke. Annak ellenére, hogy a beérkező inflációs adat kedvező, az ING Bank továbbra is 25 bázispontos kamatvágással számol októberben, mivel a pénzpiaci volatilitás megnőtt, és a kockázatkerülés magas szintje mellett különösen indokolt az óvatosság. Ha a következő két hétben az izraeli–palesztin háborúban pozitív változás áll be, és a piacok megnyugodnak, az teret engedhet akár egy 50 bázispontos lazításnak is.

A két évvel ezelőtti szintre estek vissza a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak

Az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, akciók, illetve a versenyt erősítő lépések, valamint a forinterősödés – éves alapon mínusz 8 százalékon áll az árfolyam – hatására a tartós cikkeknél tapasztalható kifulladó áremelkedés miatt az infláció további mérséklődésére számítunk – összegzett elemzésében Horváth András, az MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrumának vezető elemzője. Szerinte a bázishatásokban nagy szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségükben már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban. Szintén az enyhülő inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció 9,1 százalékra mérséklődött az előző havi 10,9-ről.

„Az üzemanyagárak növekedése, a szolgáltatások jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérséklik az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is 6 százalék körüli árindexszel számolunk. Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,7 százalék lehet, a jövő évben pedig – az üzemanyagok év eleji jövedékiadó-emelése ellenére is – 4 százalék körüli” – prognosztizálta Horváth. 

Gyors dezinfláció, lassú jegybanki inflációscél-folyamat

Ő is úgy vélekedik egyébként, hogy a legfrissebb inflációs adatok megerősítik a korábbi várakozásokat a dezinflációs folyamatokkal kapcsolatban, egyúttal pedig lehetővé teszik a monetáris politika számára a megkezdett lazítási ciklus folytatását, illetve a kamatok további csökkentését. Nyomatékosította, hogy

azt mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a fundamentális kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés üteme az egy számjegyű szint elérése után, amely lassabb folyamat lehet, mint az eddig látott gyors dezinfláció.

Az emelkedő bérköltségek az árakban is megjelenhetnek

Az elemző megnevezte a kockázatokat: a feszes munkaerőpiac mellett a decembertől 15, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok – és az általuk feljebb tolódó teljes bérskála – érdemi támaszt fognak nyújtani a keresletnek meg a fogyasztásnak a reálbér-emelkedésen keresztül. Ezenfelül a vállalatok a továbbra is erőteljesebben növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban, így kismértékben újabb löketet kaphat az ár-bér spirál.

Egyre több élelmiszer ára csökkenhet a következő hónapokban

Horváth András azzal folytatta, hogy az inflációs kosáron belül 29 százalékos súlyt kitevő élelmiszerárak 7,1 százalékkal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye. 

A következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhet a beszerzési árak visszaesése következtében.

Részletezte, hogy

• az infláción belül 8 százalékos súllyal szereplő szeszes italok és dohányáruk ára eközben átlagosan 10,6 százalékkal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, 
• a 4 százalékos súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai viszont 7,4 százalékkal nőttek – ennek emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik, 
• míg a 8 százalékos súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 0,4 százalékkal csökkentek. 
• Az 5 százalékos súllyal szereplő háztartásienergia-ár 18,1 százalékkal apadt, 
• a 20 százalékos súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont kategória 14 százalékkal lett drágább, míg 
• a 26 százalékos súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 12,6 százalékos volt októberben.

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság, Huszár Gábor / Mediaworks
Forrás: vg.hu