Ha egy szóval kellene jellemezni az I. Savaria Sörfesztiválon fellépett Bikini együttest, akkor a „jómunkásember” jutna eszembe. Hogy miért?
A Bikini az elmúlt évtizedekben nem a celebkedéstől, a balhéktól és a zenén kívüli dolgoktól volt hangos. Lojziék egyszerűen tették a dolgukat, hol sikeresebben, hol kevésbé, de mindig csak zenéltek. Egyfajta glam-rockot játszottak világ életükben, a szélsőség – leginkább szövegekben – csak akkor érintette meg őket, amikor Nagy Feró írta a dalaikat. Ez a kettősség péntek este Szombathelyen is kitűnt, nem volt nehéz észrevenni a Feró féle szövegeket a modernebb, mondjam azt kevésbé szélsőségesebb Bikini szövegektől.
Nem is kell napjainkban más nekik, a Bikini nem huszonéves punkokból álló csapat. D. Nagy Lajos a mai napig tud énekelni, Lojzi pedig hozza a stabil basszot. Még kinézetre is, olyan John Deacon (Queen), a megtestesült profi nyugalom.
Nos a „két öregre” viszont lehet építeni, bár az építkezésben a dobos, Mihalik Viktor jár az élen. Fülessel a fején (a miértre később visszatérek), merő víz felsőtesttel, de olyan alapot ad a bandának, melyre lehet építeni. Épít is rá például Lukács Peta a gitárnál. Róla annyit, manapság divat „reszelni” a gitárokon, ami az esetek 80 százalékában hangszertudásbéli hiányosságokat fedez. Nem így Lukácsnál. Napjainkban ritka feszes és ritka kreatív szólókat nyomott, meglepően lazán. Gratula.
A szaxi szólókat is dicsérném……de!
Itt jön az egész kiváló koncert egyetlen, ám számomra annál nagyobb negatívuma. Nem volt billentyűs hangszer (néhol szaxival váltották ki) annak szólóit gépről adták be a koncertbe (többek közt ezért is kell a füles a dobosnak, ha ő elmegy a géptől, összeesik a hangzás). Nyílván megvan az oka, Lojziék miért gépi billentyűst adtak Szombathelyen, de az egész illúzióromboló. A legutolsó, a mikrofonba csak tátogó megélhetési zeneceleb is tud ilyent, gépről adni az alapot. Ez nem méltó a rock zenéhez és remélem a Bikini is túlteszi majd magát ezen.
Összesítve, kiváló koncert volt Szombathelyen (leszámítva az előzőt), a banda szünetek nélkül, összefűzve nyomta le a legsikeresebb nótáit, kiválóan vegyítve a balladákat a rockos anyagokkal.
Így kell ezt csinálni, ilyen „jómunkásember” módjára. Csak abban van némi rossz érzésem, hogy az ilyen zenekarok eltűnése után csak a gépi disco és a mulatós marad. Kár lenne, a rock még nem halott.
„Adjon az ég” még hasonló jó bulikat Szombathelyen is.
