A szöveg tulajdonosa öngyilkos lett

A vitatott szöveget paleohéber nyelven írták tizenhat bőrtöredékre. A leletet Moses Wilhelm Shapira, jeruzsálemi székhelyű régiségkereskedő vitte 1883-ban Európába. Megmutatta egy német tudósokból álló bizottságnak, akik arra jutottak, hogy bizonyára hamisítvány.

SHAPIRA EZUTÁN NAGY-BRITANNIÁBA UTAZOTT, AHOL MEGPRÓBÁLTA ELADNI A TÖREDÉKEKET A BRITISH MUSEUMNAK EGYMILLIÓ FONTÉRT.

A múzeumban dolgozó szakértők azonban megerősítették, hogy a forrás nem eredeti, ezért elutasították az ajánlatát. Shapira egy évvel később öngyilkos lett Hollandiában. Halála után az özvegye egy Bernard Quaritch nevű könyvkereskedőnek adta el a szöveget. Az eredeti lelet azonban 1900 körül elveszett.

Shapira azt állította, hogy a szöveget a jordániai Wadi al-Mujib-ben találták meg,

Idan Dershowitz, a németországi Potsdami Egyetem munkatársa azonban a Zeitschrift für die Alttestamentliche Wissenschaft folyóirat márciusi számában megjelent cikkben, illetve egy közelmúltban publikált könyvben felvetette, hogy a szöveg nemcsak eredeti, hanem egyenesen Mózes ötödik könyvének elődje.

A forrásra „Mózes búcsúbeszédeként" hivatkozik, amely egy olyan történetet mesél el, amelyben Mózes, Isten parancsára, meghódítja Szihón királyságát.

Több érvet is felsorakoztattak az eredetisége mellett

Ezután Mózes és az izraeliták megtámadják Szihónt, megölnek mindenkit és elfoglalják a király összes városát; ez egy rövid és egyértelmű elbeszélés, írta Dershowitz a közelmúltban megjelent könyvében, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.

HOZZÁTETTE: BÁR A SZÖVEG RÖVIDEBB, MINT MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE, DE UGYANAZT A TÖRTÉNETET MUTATJA BE, ÉS A KUTATÓ SZERINT TARTALMAZZA A TÍZPARANCSOLATOT.

Dershowitz számos érvvel próbálja alátámasztani a szöveg hitelességét:

- először is azt mondja, hogy miután Shapira a személyes feljegyzései alapján nem értette a szöveget, ezért nem valószínű, hogy maga hamisította volna a dokumentumot;

- a tudós másodszor azzal érvel, hogy a szöveg felfedezésének története figyelemre méltóan hasonlít ahhoz, ahogyan a holt-tengeri tekercseket fedezték fel az 1940-es években;

- harmadszor azt állítja, hogy egy 19. századi hamisító valószínűleg nem lenne tisztában néhány, a szövegben használt paleohéber szóval és kifejezéssel;

- Shapira ráadásul arra hivatkozott, hogy igen olcsón vásárolta meg a dokumentumot.

A LiveScience több szakembert is megkérdezett a felvetés kapcsán, de a legtöbben azt mondták, hogy a szöveg valószínűleg hamisítvány. Az egyik legnagyobb kétséget az jelenti, hogy miután az eredeti szöveg több mint egy évszázada elveszett, ez lehetetlenné tette bármilyen tudományos vizsgálat elvégzését.

Forrás: origo.hu
Kép: SHUTTERSTOCK