Újabb részletek derültek ki a 2024-es magyarországi olimpia megvalósíthatósági tanulmányából.
Tények és támogatók
Ismeretes, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) június 10-i közgyűlésén döntött úgy, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. Aztán e hét keddjén a MOB javaslatára már Budapest közgyűlése is pozitív döntést hozott az ügyben, így a főváros is támogatja a szándéknyilatkozatot, valamint felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert, hogy a főváros képviseletében a MOB-bal közösen nyújtsa be a jelentkezést.
Csütörtökön pedig Szalay-Berzeviczy Attila, a tíz éve alakult BOM kuratóriumi elnöke az M1 aktuális csatornának azt nyilatkozta, hogy a szervezet 2005-ben hozta vissza a köztudatba a magyar rendezés ügyét azzal a céllal, hogy depolitizálja és napirenden tartsa azt.
„A BOM-nak jelenleg az a feladata, hogy politikamentes civil szervezetként támogassa a társadalmi párbeszédet, illetve azt, hogy a magyar olimpia olyan távol kerüljön a korrupciótól, amennyire csak lehet" – jelentette ki.
A kuratóriumi elnök szerint az olimpiarendezés két költségvetésből áll össze. A 774 milliárdosban a nyári játékokhoz szorosan köthető tételek találhatók, amelyekre az ötkarikás rendezvény nélkül nem lenne szükség. Ennek a felére fedezetet biztosít a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a másik fele szponzoroktól, olimpiai lottóból és jegyárusításból érkezhet. További 1500 milliárd forintba kerül az infrastruktúra, amely olimpia nélkül is szükséges ahhoz, hogy „modern fővárosunk és modern Magyarországunk legyen".
Szalay-Berzeviczy Attila kifejtette, azt a kérdést, hogy Budapest befut-e 2024-ben, akkor kell feltenni, amikor a főváros szeptember 15-én a startvonalhoz áll a pályázati anyaggal. Véleménye szerint Magyarország 60 év után először el fog jutni a kandidálásig.
„Az olimpiarendezésért mindig komoly verseny folyik, ez jelzi, hogy van értelme az olimpiarendezéssel foglalkozni, más kérdés, hogy mi a negyedszer jelentkező Párizshoz képest kezdő pályázók vagyunk" – tette hozzá.
Olimpiai csomópontok
A budapesti főhelyszín a Duna parti Kvassay-zsilip és környéke lenne. A lehetséges vidéki helyszínek: Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag - áll a Fővárosi Közgyűlés tagjainak és valamennyi parlamenti pártnak átadott részletes megvalósíthatósági tanulmány százoldalas összefoglalójában.
Az ötkarikás játékokhoz szükséges sportlétesítmények kétharmada az olimpiától függetlenül is adott lesz Magyarországon 2024-re - olvasható az úgynevezett masterplanben. Ezen felül négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építésére tettek javaslatot a gazdaságosságot szem előtt tartó szakemberek.
A helyszínek részben a Duna-parton, részben átmeneti zónában, összefüggő rendszerben helyezkednek el. A másik két csomópont az Istvánmező (a Puskás Ferenc Stadionnal és a Papp László Sportarénával), valamint a Dagály és környéke a Duna-szigetekkel (Óbudai-sziget, Margitsziget) együtt. A fővárosi helyszíneket összekötő két főtengely a Duna és a Hungária körút. Az olimpiai helyszínjavaslat teljes mértékben összhangban van a Fővárosi Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott közép- és hosszú távú fejlesztési tervekkel - a tanulmány szerint.
Ami az edzéshelyszíneket illeti: 86 budapesti helyszínen 178 létesítmény vizsgálata alapján kijelenthető, hogy új edzéshelyszín építésére nincs szükség, csak átalakításokra illetve felújításokra - áll az összegzésben.
Az olimpia eddigi egyik legfontosabb alapelve volt, hogy azt nem egy ország, hanem egy város rendezi meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új vezetése által elfogadott Agenda 2020 program azonban már lehetővé teszi egyes sportágak vidéki megrendezését. Ezt elsősorban a selejtezők (csoportmérkőzések) esetében adja meg, de megfelelő indoklással, korlátozott mértékben egyes döntők vidéki rendezése is felmerülhet.
A javasolt városok egy része Budapesttől 1 órán belül elérhető, itt nem kell önálló olimpiai falu kialakítását tervezni, de a többi vidéki városban is elégséges vagy elégségessé tehető a szállodai kapacitás.
Szombathelyen is lehetnek versenyek
A frisss.hu már korábban megírta, hogy egy hazai rendezésű olimpia esetén a gyeplabda versenyeknek és a női labdarúgás mérkőzéseinek adhat otthont Szombathely, persze mi az atlétika kalapácsvetés versenyszámát bonyolítanánk le a legszívesebben.
A MOB legutóbbi közgyűlésén résztvevő Puskás Tivadartól megtudtuk, hogy amennyiben hazánk megpályázza a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezését, akkor az egyik lehetséges helyszín Szombathely sportlétesítményei lesznek.
A polgármester-MOB tag a frisss.hu-nak mondta el azt is, hogy a MOB számít Szombathelyre és a továbbiakban is elképzelhető, hogy a gyeplabda és a női labdarúgás mérkőzéseit a vasi megyeszékhely rendezheti meg. Sajnos az atlétika valamennyi versenyszámát egy helyszínen kell lebonyolítani, így nagy valószínűséggel a világ legjobbjai között jegyzett szombathelyi kalapácsvetők nem Szombathelyen nyerhetik meg érmeiket, pedig az egész Európában különlegességnek számító dobócentrum is rendelkezésre áll már.
Gazdasági hatások
A megvalósíthatósági tanulmány kiemeli, hogy a korábbi olimpiákon ösztönző volt egy nagy, ikonikus épület építése, ezt Magyarország nem tudta volna megengedni magának, így esélytelen lett volna a versengésben. Ám az Agenda 2020 takarékosságra, visszafogottságra ösztönzi a pályázókat, így esélyt kapnak a Budapesthez hasonló városok, a magyar gazdasághoz hasonló méretű gazdaságok is. Budapest számára az arculat, az adottság a pályázás során komoly versenyelőnynek bizonyulhat - olvasható a tanulmányban, amely szintén kiemeli: az olimpiai játékok központi helyszíne tudatosan van közvetlenül a Duna-parton kijelölve, a belvároshoz lehető legközelebbi területen, egyedivé téve a pályázatot.
Az Agenda 2020 kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás is. Így a 60 ezres főstadionból (az Olimpiai Stadionból) részbeni visszabontással 15 ezres atlétika stadion, a médiaközpontból irodapark, az olimpiai parkból városi park vagy sportközpont lehet a játékokat követően.
A megvalósíthatósági tanulmány hangsúlyozza az olimpia gazdasági előnyeit. Ezek alapján az állami lehetséges többletjövedelem 1142 milliárd forintra, a háztartások többletjövedelmei 1006 milliárd forintra, a vállalatokéi 836 milliárd forintra tehetők. Ez összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelent szemben az olimpia nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével.
Az olimpia gazdasági hatásai - befektetések generálása, gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, turizmus, államháztartási, lakossági és vállalati többletbevételek Magyarországon - a játékokat megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években is jelentkeznek, rövid és hosszú távon, 2015 és 2030 között.
A megvalósíthatósági tanulmány 100 oldalas összefoglalója nyilvános lesz a MOB honlapján - ezt már Borkai Zsolt, a MOB elnöke közölte, aki azt is hozzátette, hogy az 1300 oldalas teljes tanulmányt megkapják a parlamenti pártok, ők döntenek annak nyilvánosságáról. Ilyen részletességű anyagot azonban egyetlen pályázó város sem hoz nyilvánosságra, az ugyanis a riválisok pályázók számára versenyelőnyt jelentene.
Versenytársak és határidők
A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.
Forrás: inforadio.hu
