Középkorom nagyon találó cím…

Több jelentése is van ennek a címnek. Egyrészt igen, az én középkoromra utal. Úgy gondolom, most már kicsit másképp látom a világot, az emberi esendőségre érzékenyebb vagyok, mint korábban, ebből a változásból is fakadnak a versek. A könyv alapvető témáit tekintve négy ciklusra oszlik, a második etap címe a Közélhetetlenség, ami szintén szervesen kapcsolódik a kötet címéhez. Ebben közéleti rezdülések, reflexiók kaptak szerepet, az elmúlt évtizedek nagyobb fordulópontjait, csalódásait, generációm elveszett illúzióit, gyengeségeit, esendőségeit igyekeztem gorcső alá venni.. A harmadik jelentése, egyfajta objektivitásra való törekvés, ahol paradox módon, bizonyos empátiára törő kívülállósággal próbáltam megfogalmazni személyes témákat. Igyekeztem kizárni belőle az egyértelmű ítéleteket, remélem ez sikerült.

Említetted, hogy ciklusokra oszlik a könyv, mit lehet tudni a többi háromról?

Mindegyik egy külön kis része az egésznek. Az első a Hétköznapok sanzonjaiban inkább dalszövegek, vagyok azoknak szánt sorok kaptak helyet, személyesebb ihletésű történetekkel, gondolatokkal. A harmadik a Hiány esztétikája, ami privát és állandó emberi érzésekből együttesen fakadó gondolatok. Definíciók címet kapta az utolsó ciklus, ami játék a szavakkal, a szimbólumokkal a mondatokkal és a jelentések manipulatív torzulásaival.

Mióta készül a könyv?

Három - négy év munkáját tartalmazza, de tavaly nyáron körvonalazódott meg bennem a megjelentetés vágya, azóta pedig folyamatosan csiszolunk rajta. Azért is beszélek többes számban, mert ez nem csak az én munkám, Fűzfa Balázs irodalomtanár, egyetemi docens nagy segítségemre volt, mint ösztönző erő, mint mentor. A kiadó is a hozzá köthető Savaria Univeristy Press, de sokat köszönhetek a Savaria Lions Clubnak, mint szponzornak..

Hogy válogattál?

A lehető legegyszerűbbre csupaszítottam a szövegeket, a formát is szerettem volna minél egyszerűbbre alakítani. Nincsenek benne például illusztrációk, ez lehetővé is tette, hogy több vers beleférjen. A könyv maga 70-75 oldal, de szinte tele vannak szerkesztve az oldalak Bonyhádi Károly könyvtervező grafikus kitűnő munkája által. Saját magam kritikusa voltam, szigorúan kidobtam azokat a műveket, amik nem feleltek meg a mércémnek.

Művészileg nagyon sokoldalú személy vagy, mégis kik hatnak rád leginkább?

Nincsenek inspiráló, ösztönző múzsáim, de Háy Jánost és Garaczi Lászlót nagyon szeretem, bár teljesen más művész mind a kettő.

Nem ez az első könyved, korábban már jelent meg novellásköteted.

A 2005-ös kötetből most szerintem már csak a fele vállalható, vagy hogy pozitív legyek, a fele még most is vállalható. Akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni az írással, még nem volt annyira kiérlelt dolog. Ez a mostani jóval komolyabb, összeszedettebb, kiforrottabb munka. Szerintem.

Látszik a könyvön, hogy nagyon egyszerű és letisztult, direkt?

Ez külön kívánságom volt, nem szerettem volna egyéb attrakcióval kiegészíteni. A célom, hogy ezek a gondolatok a lehető legtisztábban, a lehető legpuritánabb módon tudjanak eljutni az olvasóhoz. A design is ezt szolgálja.

Sok témát feldolgozol, de melyek a legjellemzőbbek a Középkoromban?

Az elhagyatottság, a magány, vagy az attól való félelem, a kirekesztettség, a szubkultúrából való kitörés lehetetlensége, a provincializmus, a kisstílűség, az elvesztés, az elengedés, a társadalom manipulálhatósága, mind megjelenik benne. Meg persze, reményeim szerint még ezer minden.

Korábban mondtad, hogy a könyv egy része személyesebb hangvételű, akkor lehet azt mondani, hogy ezzel kitárulkoztál?

Ahogy a világ egyre jobban kitárul az internet miatt, az ember egyre jobban bezárja magát. A színészet egy alkalmazott művészi ág, ott megint más a helyzet, sokszor meg kell felelni a rendező vagy a mű követelményeinek. Bőven van belém szorult közlési vágy, ez öltött most formát, de hozzáteszem egyfajta terápia is ez egyben.

Már van kettő kerek évfordulóra írt könyved, akkor feltételezhető, hogy lesz még?

Az első címe Korkórkörtérkép, ennek pedig Középkorom, szóval valószínű, hogy a harmadik címében is szerepelni fog a „k” betű. A következőt vegyes műfajúra gondolnám, bár csak néhány év múlva.

Szombaton lesz koncerted Völgyi Attilával, a Hétköznapok sanzonjai. Az itt hallható dalok megtalálhatók a könyvben?

A koncertprogram tizenhat dalából tizennégy meghallgatható majd szombaton 19 órakor a Weöres Sándor Színházban. Attilával nyár óta dolgozom együtt és elmondhatom, hogy nagyon jól kiegészítjük egymást. A zenék egy részét ő írja, a másik fele pedig Jacques Brel sanzonjainak általa való feldolgozása. Fontos számomra a zene, sokat tanulok belőle.

Ilyen jellegű duó Szombathelyen nincs is.

Én is így gondolom, ez a jazz, a sanzon, a popzene egy érdekes keveréke. Persze igyekszem ezekbe az estekbe irodalmi ihletettségű és igényű szövegeket beemelni. Tudni kell, itt nem győzi le a szöveg a zenét, a zene sem a szöveget, ahogy az énekes sem a hangszert, és fordítva.

Akkor neked ez egy irodalmibb időszak. Szombaton koncert, kedden a Középkorom bemutatója, szintén a WSSZ-ben.

Izgalmas időszak ez, sőt kiegészíteném, hogy szerdán pedig Varga Richárddal lépek fel Várpalotán. A Szállj költemény című közös irodalmi estünk is a szívem csücske. Vele is nagyon jól kiegészítjük, tiszteljük, becsüljük és szeretjük egymást, bár a lírának egy más szegmensét mutatom be vele. Ez a projekt is közel áll a szívemhez, hálás vagyok, hogy ilyen remek emberekkel dolgozhatom együtt.