A legtöbben azt gondolják, ha valakit Magyarországon megfognak kábítószer-birtoklással, arra kapásból börtön vár. Ez így is volt nagyjából harminc éve. Idővel azonban rájöttek arra, hogy az alkalmi fogyasztók és a függők között hatalmas különbség van. Másrészt ilyenkor sokkal többet használhat egy gyógykezelés, mint a büntetés. Ez volt a szerencséje a 24 éves szombathelyi Gergőnek is, akit tavaly előtt kaptak el a rendőrök, nem is akárhogyan...

Tanúként mentem be a rendőrségre és vádlottként jöttem ki. Vallomást kellett tennem, ehhez azonban csináltak egy vizeletvizsgálatot is, ami során kimutatták a marihuánát a szervezetemben – kezdte el mesélni.

Ezután választhatott, merre tovább. Kicsengeti a büntetést, leüli vagy végigcsinálja rendesen a féléves elterelőt, amivel megszüntetik ellene az eljárást.  

Miután lebuktam, kábszer birtoklása miatt indítottak eljárást ellenem. Ez nem azt jelentette, hogy az otthonomban vagy például a zsebemben találtak egy jointot, hanem azt, hogy alkalmi fogyasztó voltam. Három lehetőségem volt: kifizetem a büntetést, börtönbe vonulok vagy elmegyek elterelőre. Gondolkodás nélkül az utóbbit választottam és elkezdtem utána nézni, hogy Szombathelyen ezt milyen intézményekben tudom teljesíteni. Végül kiválasztottam a legszimpatikusabbat, felvettem velük a kapcsolatot, kitöltöttem egy tesztet a pszichológusnál – aminek a lényege az volt, hogy felmérjék, hogy valóban alkalmi fogyasztó vagyok-e -, majd indulhattam is a megfelelő papírokkal foglalkozásokra - mondta el. 

Fotó: nol.hu / A kép illusztráció

Mint mondja, az elején nyűgnek érezte az elterelőt, de hamar megváltozott a véleménye.   

Minden óra más volt, filmet néztünk, jókat beszélgettünk, előadásokat tartottak nekünk. Tetszett az, hogy sohasem volt téma, ki és mit fogyasztott. Az elterelő inkább arról szólt, hogy jobban megismerjük önmagunkat. Sok múlott az oktatón is. Nagyon segítőkész volt, mindent meg lehetett vele beszélni, egyáltalán nem kezelt le minket. Más ember, lehet nem így állt volna hozzánk. Szerettem oda járni. Nem is jutott eszembe ezalatt, hogy rá kéne gyújtanom egy-egy füves cigire - folytatta. 

Bár jó dolognak tartja az elterelőt, úgy gondolja, ha valaki nem a megfelelő emberekkel ismerkedik, azok hamar visszaránthatják.

Nálam a haverkodás és a bandázás az elejétől fogva kizárt volt, de egyébként láttam olyanokat, akik eléggé összebarátkoztak. Szerintem ez egy ilyen foglalkozáson nem túl jó ötlet, mert előfordulhat, hogy együtt folytatják a drogozást, sőt, akár csencselhetnek is az anyaggal. Én nem ezért mentem oda, eldöntöttem, hogy végig fogom csinálni még akkor is, ha az életemet fél évig teljesen hozzá kell igazítanom. Ügyelni kellett ugyanis arra, hogy harminc napnál több ne teljen el a kétórás foglalkozások között, mert ha megszakad a folytonosság, akkor törlődik az összes meglévő óraszám és újból kell kezdeni az egészet. A hat hónap teljesítésére a hatóságok csak egy év türelmi időt adnak. 

Fotó: alltruckjobs.com / A kép illusztráció

Végül is jól „vizsgázott”, megkapta a második lehetőséget.

Sikerült végigcsinálnom. Kaptam erről egy papírt, amit be kellett vinnem a rendőrségre, ahol adtak egy másikat, amiben azt állt, hogy elvégeztem az elterelőt, ezáltal megszüntetik velem szemben az eljárást. Tisztában vagyok azzal, ha a következő két évben bármilyen hasonló ügybe keverednék, nem mehetnék ismét elterelőre. Sőt, egy komoly bírósági eljárás várna rám - tette hozzá.