Nem emlészem, láttam-e már rossz A padlás előadást, valószínű azért, mert ez nagy lehetőség és egy bizonyos részben álommunka egy rendezőnek. Egy évtizedek óta emblematikus darab, olyan megkérdőjelezhetetlenül legendás dalokkal, mint a „Fényév távolság” az „Itt vagyunk mi” vagy a „Nem szólnak a csillagok”. Szóval A padlást nehéz elrontani, de nehéz belőle valami újat vagy jobbat csinálni, mint az alap 1988-as remekmű. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicaljéhez szerintem Horgas Ádám rendező hozzá tudta biggyeszteni azt a pluszt, amiből kicsik és nagyok tátott szájjal ámultak a Weöres Sándor Színház nagytermében.
Mamóka a szellemekkel (a darab óta szilvásgombócot akarunk enni!)
Mert ez egy csodamesés tündérország, ahol nem a történet tölti fel a darabot, hanem az érzések. Mert akárhogy is nézzük, nagyjából a második felvonás közepére elfogy a sztori, a bolyongó szellemek megtalálják a hazafelé vezető utat, megvan a révész aki átviszi őket oda, ahová tartoznak. De nem is ez a lényeg, hanem az a gyomorba fészkelő szeretet, ami gazdagon átitatja ezt a két órát.
Szellemes több száz éves szellemek
Megismerkedünk a kósza szellemekkel: Kölyökkel (Fekete Linda), a Herceggel (Jámbor Nándor), a Lámpással (Vass Szilárd) és a Meglökővel (Horváth Ákos), akik évszázadok óta keresik a révészt. Most épp egy pókhálós, poros padláson, A Rádiós és Mamóka házának tetején. Ez a padlás a jóság és a szeretet egyetemes helye, zenével, tánccal és énekkel. Ez a hely a Föld és a csillagok között félúton van, ahol minden megtörténhet.
Szabó Róbert Endre két szerepben, mindkettőben szuper :)
A varázslatos történetre nagyon jól rásegít a díszlet (szintén Horgas Ádám tervezés ) és a jelmezek (Bujdosó Nóra). A kéményekkel és antennákkal teliszórt tető, fölötte a sárga telihold, alatta a lim-lomos padlás, ahol a világító ruhákban játszó szellemek élnek. Horgas a lehető legjobb módon értelmezte újjá a szombathelyi padlást. Neki nagyon megy ez a grandiózus, „mindent belepakolok, aztán csak hasson” színház, gondoljunk csak a tavalyi Dzsungel könyvére, ami szintén hatalmas sikert hozott.
Horváth Ákos és a 90-es évekből itt maradt cipő
Persze közben nehéz: itt játszani, énekelni, táncolni kell egyszerre, ami sokszor inkább hátránya volt az előadásnak, mint előnye. Szorítani kellett, hogy a dalokat kiénekeljék a színészek, hogy a zsigeri erő elő tudjon törni. Kenderes Csabának van még mit fejlődnie, de nagyon megnyerő Rádiós volt, ellenben látszott a gyakorlottság Sodró Eliza Sünijén. Németh Judit a szilvás gombócot főző Mamókaként szenzációs volt, ahogy működött Robinsonként Kálmánchelyi Zoltán,(akit az elején fel sem ismertünk ezüst robotruhájában) Témüllerként Kelemen Zoltán, nyomozóként Szabó Tibor, vagy detektívsegédként Matusek Attila. Pozitív csalódás volt Szabó Róbert Endre tolvaj-révész szerepe, ügyesen megoldotta a kettős karaktert.
Nekem bejött ez a 9-99 éves korig ajánlott színes padlás, jó volt ott lenni, mennék újra!
