A szavazás közben tüntetők lepték el a termet, akik „ez a paktum öl!” – skandálással és papírrepülők bedobálásával próbálták megzavarni az ülést - olvasható a Mandineren.

A migrációs paktum ettől függetlenül elfogadásra került, annak minden pontjával egyetemben,

noha finoman szólva sem volt egyhangú a szavazás, az Európai Néppárthoz köthető Tomas TOBÉ előadó menekültügyi és migrációkezelési rendeletére például 322 szavaztak igennek, 266-an nemmel és 31-en tartózkodtak; az arány a többi elemnél is hasonló volt.

Nem, nem engedünk be migránsokat

Az úgynevezett Új Migrációs és Menekültügyi Paktum, amely öt különálló, de összefüggő jogszabályból áll, és amelynek kapcsán a magyar álláspontot korábban Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő már kifejtette.

A csomag kapcsán a baloldaliak és a zöldek jellemzően emberi jogi szempontból kevésnek, a jobboldaliak soknak és a szuverenitásba beavatkozónak tartották az intézkedéseket.

Az elfogadást követő reakciók is valami hasonlót tükröztek.

• Robert Metsola, az Európai Parlament elnöke kijelentette, hogy „történelmet csináltunk”, és a paktum pedig „egyensúly a szolidaritás és a felelősség között”.
• a Zöldek szerint a paktum csak ront a helyzeten, és a valódi szolidaritás megosztásáért emeltek hangot
• a evándorláskritikus francia Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés „szörnyűnek” nevezte a paktumot

Kovács Zoltán pedig elismételte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavait, miszerint akármilyen migrációs paktumot is fogadnak el az európai parlamenti képviselők, Magyarország nem fogja feladni sem a jogi, sem a fizikai határzárat,

a kormány továbbra sem fog beengedni illegális bevándorlókat, akárhogyan is erőlteti azt a háború- és migrációpárti brüsszeli vezetés.

Ismert, a 2015 óta, sőt azt megelőzően is fennálló ellentétet a nyitott határok politikáját követő szélsőbal és a migráció kontrollját követelő jobboldal nézetei között nem sikerült elsimítani. A megállapodás, amely az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti vitákban formálódott, új alapokat jelent e téren.

Ezek azonban nem feltétlenül konszenzuális alapok.

Miről szól ez az egész?

A jelszó természetesen az egységesítés és a hatékonyság, hiszen mindeddig hosszú eljárásokat vont maga után egyáltalán az, hogy sikerüljön eldönteni, aki Európába érkezett, egyáltalán maradhat-e vagy sem; és abból is volt elég probléma, hogy nem mindenki látta szívesen a papírok nélkül beözönlő migránsokat, s a kötelező kvóta kapcsán is sok éve megy már a huzakodás.

Most az új elgondolás szerint a kötelező határbelépési eljárás során gyorsítanák ezeket, és akiket kirostáltak, gyorsan visszafordítanák az EU-n kívülre. Mindössze 12 hét alatt kellene elbírálni a kérelmüket, és ha elutasítják őket, akkor három hónapon belül ki is kellene toloncolni őket.

A fő elem pedig, és a lényeg is, hogy 

a hangsúly a kötelező befogadás mellett a valamiképpeni részvételre tevődne át, 

vagyis a befogadás mellett pénzzel vagy más kapacitásokkal is hozzá lehet járulni a migráció ügyének kezeléséhez. Pontosabban vagy ezzel, vagy azzal, kimaradni nem lehet.

De lássuk a részleteket, mely tíz pontról szólt az elfogadás után az EP közleménye.

1. Szolidaritás és felelősség – a dublini szabályokat frissítik, továbbá aki nem hajlandó befogadni migránsokat, pénzügyi hozzájárulással vagy operatív és technikai támogatással is hozzájárulhat. 

2. Válsághelyzetek kezelése – a hirtelen megnövekedő migrációs nyomás esetére szolidaritást és támogatást biztosít a „frontállamoknak”, egyben kiterjednek a belorussziaihoz hasonló akciókra, amikor direkt az EU destabilizálására eresztenek rá tömegeket az uniós határokra.  

3. Harmadik országok állampolgárainak szűrése az EU határainál – akik nem teljesítik a belépés feltételeit, azokat szűrés alá vetik, vagyis azonosítják őket, ujjlenyomatot vesznek tőlük, stb. 

4. Gyorsított menekültügyi eljárások – rövidebb határidő a döntésre.

5. Az EURODAC rendszer bevezetése – amely segít megelőzni, hogy egy menedékkérő több országba is benyújthassa kérelmét

6. Menedékkérők fogadása – legkésőbb hat hónappal a kérelem benyújtása után munkavállalási engedélyt kell adni a menedékkérőknek, szabályozzák a szabad mozgás jogát, hogy ne kószáljanak EU-szerte a menedékkérők, emellett egységes előírások lesznek a tagállamoknak, hogy milyen lakhatási, oktatási és egészségügyi ellátást kell adni a menedékkérőknek.

7. Biztonságos és legális út Európába – ez egy önkéntes felajánlási mechanizmus a harmadik országokbéli menekültek legális befogadására 

Milliárdos költségeket jelenthet kimaradni

A korábbi megoldás szakértők szerint sem volt jó – a kvóták és a befogadási kötelezettség ötlete semmiképpen sem, a schengeni övezeten belül ugyanis nehezen lehet ellenőrizni azt, hogy ki hova kerül, és onnan merre távozik – jellemzően nyugatra, a gazdagabb államokba. Ugyanakkor ez az új paktum is számos csapdát rejt.

Hazánk pedig a paktum ellenzői közé tartozott. 

Részben a kötelező kvóták miatt, részben azért, mert az továbbra is arra ösztönözné a bevándorlókat, hogy elinduljanak Európa felé. Az, hogy a kötelező befogadást elvetették, jó, a bökkenő az, hogy ezt fejenként több millió forintnyi hozzájárulással lehetne csak kiváltani.

Vagy jönnének a befogadótáborok a kérelmek elbírálásának idejéig, a kiutasítottakat pedig haza kéne toloncolni, szintén az állam költségein.

Nyitókép: MTI / AP / Europa Press / Europa Press
Forrás: mandiner.hu

Nyitókép: MTI / AP / Europa Press / Europa Press
Forrás: mandiner.hu