A Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt a 168 évvel ezelőtti forradalmi események célja. 1989-ben volt először munkaszüneti nap március tizenötödike, ez a nap 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit.

Tisztelet bátraknak
A HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala által idén is a "Tisztelet a bátraknak" jelmondattal szervezett központi rendezvények reggel 9 órakor a hagyományokhoz híven a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődtek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Áder János jelenlétében felvonták Magyarország lobogóját. Az ünneplők a térről a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekarának vezetésével átvonultak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

A Múzeumkertben fél 11-kor kezdődött a díszünnepség, amelyen zenés, táncos műsorral emlékeznek a 168 évvel ezelőtti forradalmi eseményekre, majd 10 óra 43 perckor Tarlós István főpolgármester mondott köszöntőt, ezután folytatódott a színes műsor, majd Orbán Viktor ünnepi beszéde hangzik el. a miniszterelnök, akit nagy ,,Viktor, Viktor!" éljenzés fogadott, pontban 11 órakor lépett a mikronfonhoz.

A miniszterelnök fejfedő nélkül beszél az esőben.

Orbán Viktor először Petőfi Sándor naplójából idézett, majd azt mondta, hogy ,,minden magyar egy szívvel, egy lélekkel és egy akarattal, emelt fővel ünnepel."

Bem késői utódait, a lengyel légió tagjait köszöntötte, majd több tiszteletet kért Brüsszeltől a lengyeleknek.

A magyar ember olyan fajta, hogy kiáll az igazáért, ha kell, sőt harcol is érte, ha muszáj, de feleslegesen nem keresi a bajt, mert az tudja, hogy többet ér el béketűréssel, mint kardrántással. A magyar nép csupán két alkalommal csinált forradalmat, ezeket, 1848-at és 1956-ot viszont megőrizte a történelem. Dicsőség a hősöknek, tisztelet a bátraknak - mondta a kormányfő.  

Az 1848-as és az 1956-os forradalmak szellemei örökösei rendezték be a mai polgári Magyarországot: törvény előtti egyenlősét, felelős minisztérium...adjunk hálát, hogy erre az ösvényre vezetett a történelem - hangsúlyozta.

Aki egyszerre két lépést akar megtenni, annak összegabalyodnak a lábai és nem előrejut, hanem orra bukik, mégis ezek a derék polgárok ott meneteltek karnyútásnyira a forradalmár fiatalok mögött. Minden forradalom olyan, mint azok, akik ezt csinálják - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint 1848 forradalmárai nem akartak templomot építeni egy újabb zsarnokságnak. 

Történelmünk komor és méltóságteljes pillanata az 1848-as forradalaom. Mámoros, de célszerű, dicsőséges, de mértéktartó, velejéig magyar - ilyen volt a 168 évvel ezelőtti forradalom. 

Tilos kimondani...

Ma az európai csillagazt ingatag, ezért próbatételek várnak ránk így aktuális ma is a kérdés, ,,rabok legyünk vagy szabadok?" Egyetlen nép sem lehet szabad, ha Európa nem az. 168 évvel ez aeurópai népek nagy szabadságharca után a mi földrészünk, Európa nem szabad, mert tilos kimondani az igazságot, a szájkosár miatt tilos kimondani, hogy népvándorlás fenyeget, mert tízmilliós tömegek állnak készenlétben, hogy ellepjék Európát, ők pedig veszélyt jelentenek évezredes kultúránkra. Nekik saját törvényeik vannak, ezek pedig szétfeszíthetik az európai kereteket. Kitervelt és irányított akció, mely ránk irányított embertömeg. 

Tilos kimondani, hogy a betelepítés célja, hogy átrajzolják Európa térképét, Brüsszelben pedig sokan Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, pedig erre soha senki nem adott felhatalmazást - mondta Orbán Viktor, aki zat is hozzátette, hogy az európai emberek biztonsága és jóléte forog veszélyben.

Az igazság az, hogy nemzetünk története a befogadások és a kultúrák összekapcsolódásának története is, aki viszont akaratunk ellenére jött, az mindig ellenállásba ütközött. Ha a népvándorlást meg akarjuk állítani, akkor először Brüsszelt kell megfékeznünk. Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel ránk erőltesse kozmopolita politikáját, nálunk nem vadászhatnak banadák asszonyainkra és lányainkra. Nem moindhatja meg nekünk senki, hogy kit és mennyi embert fogadjunk be, ezért elutasítjuk a kényszerbetelepítést és nem engedünk se a zsariolásnak, se a fenyegetésnek, Eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot és szövetségeseket gyűjtsünk, ezért pártállásra való tekintet nélkül minden magyar állampolgárt és európai nemzetet egységbe hívunk. Egyedül senki nem lehet szabad, vagy együt vagy sehogy, ez ma a törvény - folytatta beszédét a miniszterelnök. 

Az a feladat vár ránk, magyarokra és a közép-európai nemzetekre, hogy legyőzzük, átírjuk és megváltoztassuk a nekünk szánt sorsot, mi magyarok és lengyelek tudjuk, hogyan kell ezt csinálni. Lélekben kell elszánni magunkat és arra kell felelnünk, hogy ,,rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok!" - fejezte be ünnepi beszédét Orbán Viktor.